Célegyenesbe érkezett a Környezeti Ellenőrző Rendszer kiépítése Debrecenben. Az országban egyedülálló mérőhálózat 16 komplex mérőállomásból és két felszínivíz-mérő egységből áll, amelyek a meghatározó környezeti jellemzőkről gyűjtenek adatokat folyamatosan. A beérkező adatokat az informatikai központban gyűjtik és rendszerezik. Készül már az az internetes felület is, amely a debreceniek számára hozzáférhetővé teszi a Környezeti Ellenőrző Rendszer által mért adatokat és bemutatja a környezetünk állapotát.
Komplex mérőállomás a Józsapark mögötti zöld területen. ATócó menti játszótérnél méri ez az egység a levegő és a víz fizikai-kémiai jellemzőit, de a biodiverzitást, a talaj, valamint a környezeti zaj mértékét és változását is figyeli a Környezeti Ellenőrző Rendszer. 16 ilyen, úgynevezett zöld őrszemből áll a hálózat, ami átfogó, pontos és részletes képet ad a város környezeti állapotáról. Az önkormányzat a Debreceni Egyetem szakembereivel együttműködve tervezte meg az átfogó ellenőrző rendszert, ami a fenntarthatóságot és a város biztonságát egyaránt szolgálja.
„Az ökológiai célú Civaqua Program folytatásával együtt a Környezeti Ellenőrző Rendszer a Debrecen Zöld Kódexében szereplő, 50 fontos környezetvédelmi célú intézkedés egyik kulcseleme” – mondta Balázs Ákos.
A Környezeti Ellenırzı Rendszer józsai mérıállomásainál tartott mai tájékoztatón Papp László polgármester hangsúlyozta: „Rendkívül fontos, hogy Debrecen gazdasági fejlıdése összhangban legyen a környezetvédelmi szempontokkal. Minden tekintetben betartatjuk a gazdasági szereplőkkel azokat a szabályokat, amelyek a környezeti hatásokra, az emissziós értékekre vonatkoznak.”
Balázs Ákos úgy fogalmazott: a Környezeti Ellenőrzi Rendszer azt nyújtja a város lakóinak, hogy biztonságban tudják érezni magukat. Pontosan tudatában lehetünk annak, hogy milyen környezeti állapot vesz bennünket körül, ennek a változásait nyomon tudjuk követni. Az alpolgármester hozzátette: maga az alapgondolat is a Civaqua Programhoz kapcsolódik, hiszen a professzor urakkal szerettük volna azt látni, hogy milyen változásokat hoz az, hogyha a víz megérkezik Debrecenbe.
A komplex mérőállomások rendszerét két felszínivíz-méri állomás teszi teljessé. Az egyik Józsánál, a város északi részén, a másik pedig Debrecen déli határában működik.
Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja arról beszélt, hogy a Tócó-patak mint felszíni vízfolyás egy mintaterület lesz.
A Tócó vizének a városba bejövő és városból kimenő szakaszát monitorozva egy előtte-utána állapotot tudnak mérni. A vízben lebegő élő és élettelen anyagok, esetlegesen környezetterhelést jelentő anyagok mennyiségét és változását is folyamatosan mérni tudják online kapott adatok révén, illetve helyszíni mintavételek segítségével. A környezet állapotát a növény- és állatvilág fajgazdagsága és egyedszáma jellemzi legjobban.
Ezt is tudományos alapossággal nyomon követi majd a debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszer –hangsúlyozta Aradi Csaba ökológus. Az elismert szakember úgy fogalmazott: Debrecen környéke természeti adottságokban nagyon gazdag – gyöngyvirágos-tölgyesek, homoki-tölgyesek, löszlegelők és lehetne még sorolni –, legalább 10 fontos élőhely típus szolgáltatja azt a fajkészletet, amelynek egy része még a Tócó mellett vagy a város belső területén is megjelenik.
A talaj munkacsoport elnöke, Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese elmondta, hogy a mérőállomások rendszerét több talajmintavételi pont egészíti ki. Az állomásoknál 60 centiméteres, a többi mintavételi ponton pedig 20 centiméteres mélységig vesznek rendszeresen talajmintát.
Ezeket a Debreceni Egyetem laboratóriumában vizsgálják meg: biológiai, fizikai és kémiai elemzéseket végeznek el. A nehézfémekre külön is figyelnek majd a talajvizsgálatoknál, mivel azok jelenléte a vízben nem minden esetben, de a talajban biztosan kimutatható.
Dombrádi Zsolt, az Atommagkutató Intézet igazgatója a levegőminőséget ellenőrzi rendszert mutatta be: a mérőállomásokon hat szenzor a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően percenként méri és elemzi a levegő összetételét, a szálló por mennyiségét, valamint a lebegő részecskék méreteloszlását.
Tamás János, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának víz- és környezetgazdálkodási intézetigazgatója a felszín alatti víz monitoring kútjairól adott tájékoztatást. Ezek automata szondával folyamatosan mérik a talajvíz aktuális szintjét, hőmérsékletét és vezetőképességét. Ezen paraméterek változásának figyelemmel kísérése hiteles adatokat szolgáltat a csapadék talajba szivárgásának sebességéről és útjáról is a város különböző részein.
Kocsis Dénes, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának környezetmérnöki tanszékvezetője a hat telepített és egy hordozható zajmonitoring állomásból álló zajterhelést mérő rendszert mutatta be: ezek a legmagasabb pontossági osztályba tartozó, hitelesített és kalibrált műszerek folyamatosan mérik a zaj mértékét, így rövid idejő zajnövekedést is regisztrálni tudnak. A részletgazdag adatok hangszínkép-elemzése révén elkülöníthetők a különféle zajforrások, így a zaj összetételéről is képet ad a zajmonitoring rendszer.
Heteken belül minden mérőműszer a helyére kerül a mérőállomás-hálózat összes helyszínén és a folyamatos, online adatszolgáltatással elindul a rendszer tesztelése.
A város környezeti állapotát és annak változását figyelő szenzorok adatait rendszerezik és szervereken tárolják. A folyamatosan frissülő adatbázis nemcsak a döntéshozók és a kutatók számra lesz elérhető, hanem nyilvános internetes felületen minden érdeklődő számára is.
(Forrás: dehir.hu)
