Elindul a Környezeti Ellenőrző Rendszer működése 2025-ben. Ökopark kialakítására, a városüzemeltetés modernizálására is lesz pénz a debreceni költségvetésben.
Kissé rendhagyó eseményen, „klímareggelin” ismertette Balázs Ákos városüzemeltetésért és környezetvédelemért felelős alpolgármester Debrecen 2025. évi költségvetésének az ő területét érintő részleteit. Mellette ott voltak azon szervezetek képviselői, akikkel a különböző „zöld” témákban együtt dolgozik, mintegy illusztrálva azt, amit az alpolgármester többször hangsúlyozott: rendkívül összetett, komplex feladatokról van szó. A Papp László polgármester által említett „biztonság, fejlődés és jólét” köré felépített 2025-ös költségvetésnek a városüzemeltetést és zöldterületet érintően a Zöld kódex adja az alapját, és célja, hogy minden debreceni polgár jólétét növelje – mutatott rá Balázs Ákos.
A 289,9 milliárd forintos költségvetési főösszegből 7,25 milliárd forint jut a városüzemeltetésre és 5,3 milliárd a zöldterületek kiadásaira, előbbi összeg 12,6, utóbbi 4,8 százalékkal magasabb a tavalyinál. A növekedés oka, hogy a város fejlődésével mind több a feladat is, továbbá több és magasabb minőségű a zöldfelület, ami több gondozást kíván. Ezeken túl emelkedett a bér- és anyagköltség is – mutatott rá az alpolgármester.
A költségvetés fontos tétele a Városirányítási Központ kialakítása
Részletesen beszélt a 2025-ös év egyik legfontosabb történéséről, a Városirányítási Központ kialakításáról, melynek alapjait tavaly lerakták, fizikai helyszínét idén őszre készítenék el, és fokozatosan kapcsolnák be az egyes rendszereket. A közlekedés, a térfigyelő kamerák, a közlámpák szabályozása, a Környezeti Ellenőrző Rendszer, a közintézmények energetikai rendszerének napi 24 órás figyelését, elemzését, szabályozását végeznék a központból nagy mennyiségű adatot felhasználva, részben a mesterséges intelligenciára támaszkodva.
A 2025-ös debreceni költségvetés kiemelt része lesz a közlekedés modernizálását jelentő Városirányítási Központ kialakítása. Balázs Ákos hangsúlyozta: országosan egyedülálló lesz a Városirányítási Központ, hasonló csak Budapesten működik, de az is csak a forgalomszabályozást látja el. Megjegyezte, nem lehet ilyen központot készen venni, helyben kell kialakítani nagyon sok szakember közös munkájával. – Máshogy kell a közlekedés szabályozását megközelíteni, 21. századi gondolkodásmódra van szükség – jelentette ki. Minél több információt kell begyűjteni a forgalomról például kamerák révén, és olyan dolgokat is elemezni, mint mondjuk mennyi idő alatt jutnak el egyik lámpától a másikig a járművek. Az adatok alapján lehet dinamizálni a közlekedést, azon belül például előnyben részesíteni a tömegközlekedési eszközök haladását. A ma Debrecenben használatos 1-2 lámpaprogram (jellemzően csúcsidőn belüli és azon kívüli) helyett akár 7-8 program is kialakítható, és a rendszer a jelen idejő adatok alapján döntheti el, épp melyikre van szükség.
Balázs Ákos alpolgármester ismertette a költségvetés városüzemeltetést érintő részleteit. Balázs Ákos megjegyezte, tanulmányozzák külföldi városok jó gyakorlatait, és azt is kiemelte, hogy ha kész lesz a rendszer, akkor a ma még a Magyar Közút által kezelt csomópontokat is beleintegrálják. Ebben az önkormányzati ciklusban eljutunk oda, hogy a rendszer működik majd – összegzett. Idén Debrecen költségvetéséből 365 millió forint jut a projektre.
A lakosságot is bevonják
A Környezeti Ellenőrző Rendszer (KER) szintén egyedülálló hazánkban, de a világon is csak néhány hasonló van – tudatta Aradi Csaba ökológus. Mint felidézte, KER ötlete a zöld munkacsoporttól indult; a Tócó folyó élővé válásának nyomon követését tervezték, és felmerült, hogy terjesszék ki az ellenőrzést az egész városra, illetve az iparfejlesztéssel kapcsolatos jelenségekre is.
– Jelenleg a tesztüzem zajlik, 2025-ben elindul a KER. Minden adat nyilvános lesz, köztük online és fizikai mérések eredményei. A KER üzemeltetésére idén 400 millió forintot fordít az önkormányzat, Debrecen gazdasági teljesítménye ezt lehetővé teszi – mondta Balázs Ákos.
– Debrecen fejlődése a jövőben tovább folytatódik, és ezzel negatív következmények is járnak az emberekre és a környezetre nézve, ahogyan azt a tapasztalatok mutatják szerte a világban. Az a célunk, hogy ezeket a következményeket megelőzzük, vagy legalább csökkentsük – mutatott rá Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja. Hozzátette, a Debreceni Egyetemen megvan a tudás, ami szükséges minden olyan környezeti paraméter nyomon követéséhez, értékeléséhez, mely Debrecen életére hatást gyakorol.
Megjegyezte, hogy egyebek mellett a levegőben lévő mikrobákat is vizsgálják; ilyen mérések New Yorkban vagy Pekingben vannak, és fontos előrejelzéseket adhatnak például közelgő influenzáról. Beszélt arról, hogy a lakosság bevonására is lesz program az ökológiai állapot felmérésének segítésére, állatok (varjak, szúnyogok stb.) kapcsán kérnek majd információkat a debreceni polgároktól. – A KER adataihoz egy weblapon férhetnek majd
hozzá a lakosok. Mindezzel arra is törekszünk, hogy a debreceniek tudatosabban vegyenek részt a környezet védelmében – mondta Stündl László.
Ökopark a Tócóvölgyben.
Debrecen alkalmazkodását a klímaváltozáshoz az az ökopark is segíteni fogja, amit a Tócóvölgyben alakítanak majd ki: 11 hektár területű, összefüggő új zöld közpark jön létre, benne egy 3 hektáros vízfelülettel. A tervezésre 70 millió forint áll rendelkezésre. Mint Balázs Ákos rámutatott, ez része lesz annak a zöldfolyosónak, mely részeként korábban Józsán patakmeder-rendezés zajlott, a Vezér úton pedig jóléti tavat hoztak létre.
Kuhn András városi fıkertész az eseményen: Kuhn András városi főkertész ehhez kapcsolódóan elmondta, mint ahogy a közlekedésben, úgy a parkfejlesztésben is máshogy kell gondolkodni a 21. században. Már nem csak arról van szó, hogy a városi létet kellemesebbé tesszük az emberek számára a parkokkal, hanem a zöldterületekkel a növényeknek és állatoknak is teret adunk.
Elhangzott: a Civaqua-programhoz kapcsolódóan számos jóléti fejlesztést terveznek, ezekbe bevonják a közösséget is. Az már eldőlt, hogy futópálya épül a józsai Klastromparton.
– Amit nem tudunk megunni, az a faültetés: újabb tízezer fa ültetése indult, emellett véderdősítünk és fa örökbefogadási program is kezdődik – sorolta Balázs Ákos.
(Forrás: haon.hu)