Október 31-én délután Gárdonyi Sándor, történész tartott vetítéssel egybekötött elõadást az érdeklõdõknek a reformáció kialakulásáról, elterjedésérõl, magyar vonatkozásairól. Az ilyen alkalmakra szokták azt mondani: tökéletes idõzítés. 500 évvel ezelõtt, 1517-ben, pontosan ugyanezen a napon, október 31-én függesztette ki Luther Márton 95 pontból álló téziseit a wittenbergi vártemplom kapujára, amelyben bírálta a katolikus egyházat, és megfogalmazta követeléseit, tanításait. Ettõl a naptól beszélhetünk reformációról, amely hamar népszerû lett egész Európában. Zwingli Zürichben, Kálvin János Genfben kezdett hozzá tanai kidolgozásához, a reformáció szellemében.
Abban az idõben sok magyar diák tanult nyugati egyetemeken, így az új vallási nézetek hamar elértek Magyarországra is. A magyar kálvinista egyház Debrecenben született meg, s azóta is õrzi központi szerepét, mint „kálvinista Róma”. A református egyház megszervezésében kiemelkedõ szerepe volt a debreceni születésû Méliusz Juhász Péternek, aki a Wittenbergben folytatta tanulmányait, és ott ismerkedett meg a reformáció tanaival. Nekünk, debrecenieknek tehát kétszeresen fontos ez az ünnep, mert nemcsak a Magyar Református Egyház megalakulását ünnepeljük, hanem azt is, hogy Debrecen a világ református közösségének szellemi központja lett, kiemelkedõ szerepe volt a tudomány fejlõdésében és a magyar nyelvû könyvnyomtatásban.