A 20. században – a technikai fejlõdés hatására – a képzõmûvészetben is megjelent a matematikai-geometriai ábrázolás. A múlt század közepén Victor Vasarely munkássága igazi áttörést hozott a festészetben, és létjogosultságot nyertek a matematikai szabályosságot követõ geometriai formák és alakzatok, mint képi kifejezõelemek. A geometrikus mûvészet már tiszta absztrakciókkal dolgozott, és az így megjelenõ optikai formák nyújtják a mûvészi élményt. A matematikai törvényekkel és képletekkel leírható képi formák azóta is nagy érdeklõdésre tartanak számot a kísérletezõ kedvû mûvészek körében.
A számítógépek elterjedésével egyre inkább lehetõvé vált a matematikai képletek formai megjelenítése. Napjainkban már léteznek olyan számítógépes szoftverek, amelyekkel végtelen számú, a valóságtól elvonatkoztatott geometriai ábra és forma hozható létre. Ebbõl a technikai megoldásból fejlõdött ki az 1980-as évektõl a fraktálmûvészet, amely egyedi formákkal és színvilággal nyújt mûvészi élményt a szemlélõnek.
Brenner Attila azon mûvészek közé tartozik, aki matematikai programok segítségével alkotja meg a szemet gyönyörködtetõ, absztrakt képeit. A digitális mûvészetbe, a fraktálok világába kalauzolja látogatóit a szeptember 12-én, 17 órakor nyíló kiállítás, melyre minden érdeklõdõt szeretettel várunk.
