m
Popular Posts
Follow Us
FőoldalHír archívum

„A versemet, énekemet mondom kedvemre…”

Talán már olvasóinknak is feltûnt, hogy egyre több népzenei rendezvény színhelye az utóbbi idõben a Józsai Közösségi Ház. Egy-egy ilyen esemény hangulatából a nagyközönség is rendszeresen ízelítõt kap: a Józsaparkban felállított nagyszínpadon a nyilvánosság elõtt is bemutatkoznak a fellépõk. Az idei évben is megrendezték a Száll a madár ágról ágra népdaléneklési versenyt, és a Cívis Népzenei Fesztivált. Mindkét rendezvénynek a legfõbb célja, hogy felkutassák az ifjú tehetségeket, fellépési lehetõséget biztosítsanak számunkra, és a jelentkezõk szakmai segítséget kapjanak fejlõdésükhöz. Az ilyen alkalmakon a népzene  mûvelõinek, oktatóinak legrangosabb képviselõi értékelik a gyerekek felkészültségét, segítik zenei tanulmányaikat.

civ01_700_700

Az idei Cívis népzenei verseny különösen kiemelkedõ volt az ilyen jellegû rendezvények között, hiszen minden eddiginél több résztvevõ számára nyújtott bemutatkozási lehetõséget. A 150-nél is több fellépõ közül, a szakmai zsûri javaslata alapján, a 20 legtehetségesebb fiatal népzenei táborozáson vehetett részt Józsán. A tehetséges fiatalok a Szeredás népzenei együttes mûvészeti irányítása mellett fejleszthették tudásukat Kálmán Péter Cucás, Oláh-Ecsedi Petra, Kovácsné Kenyeres Márta és Tar Csilla népzene oktatók segítségével.

civ02_700_700

A délelõtti és délutáni kemény zeneórák után minden nap tartogatott szórakozási, kikapcsolódási lehetõséget is.

Megismerkedtek a Nagyerdõ nevezetességeivel, felmentek a Víztoronyba, körbe járták a Békás-tavat, megnézték a ködszínház elõadását. Érdekes dokumentumfilmet láthattak a hortobágyi csikós- és pásztoréletrõl, majd hajdúsági táncokat tanulhattak a Guzsalyas néptáncegyüttes tagjaival. A szabadtérre szervezett programon  sok játék, mozgás és slambucfõzés is volt. Természetesen a citera elmaradhatatlan kelléke volt ezeknek a kirándulásoknak is, melyek során többször tartottak spontán koncertet a járókelõknek. Ha hangszer éppen nem volt a közelben, az sem jelentett gondot, hiszen tudják, hogy legfõbb „hangszerünk”, az énekhangunk mindig „kéznél van”: hol itt, hol ott csendültek fel a szebbnél szebb népdalok, amerre a lelkes táborozók jártak.

Az utolsó nap délutánján egy órás gálamûsort tartottak, számot adva mindarról a tudásról, amit a táborban elsajátítottak. A nagy sikerû koncertet a Szeredás együttes zárta egy bonchidai lakodalmassal. A záróünnepségre érkezõ szülõk, hozzátartozók, érdeklõdõk, valamennyien egyetértettek abban, hogy a tábor nagy fejlõdést jelentett a gyerekek zenetudásában, és egy segítõ, együttmûködõ, szeretetteljes közösség alakult ki a táborozás során.

Az örömkönnyek után a búcsúzás szomorú könnyei hullottak. Bár a távolság elválasztja a táborozó gyerekeket egymástól, valamennyien hazatértek otthonukba, de a zene mindig összeköti õket, és reméljük, jövõre ismét találkozhatnak Józsán, és hallhatjuk szívet melengetõ éneküket, zenélésüket a 3. Cívis Népzenei Fesztiválon.

TOVÁBBI KÉPEK A GALÉRIÁNKBAN: KATT IDE!