A gombák iránti érdeklõdésük alapján az emberek két csoportját különböztethetjük meg: vannak, akik félnek tõlük, veszélyes „szörnyetegnek” tartják õket, akik az életünkre törhetnek, és jobb elkerülni õket, a másik csoport természetes érdeklõdéssel és kíváncsisággal fordul feléjük, igyekszik minél jobban megismerni ezeket a csodás lényeket. A háziasszonyok egyszerûen a zöldségek körébe sorolják a gombát, mint fõzési alapanyagot.
Számos gombákkal kapcsolatos tévhit eloszlatásában, a gombák jobb megismerésében segített Fõzõ Péter Miklós elõadása a Józsai Fiókkönyvtárban, március 29-én, szerdán délután. Talán kevesen tudják, hogy a gombák speciális helyet töltenek be az élõlények között, hiszen nem sorolhatók sem a növényi, sem az állati szervezetek közé, hanem külön csoportot alkotnak. Számtalan megjelenési formájukat ismerjük, a mikroszkopikus méretûtõl a szabad szemmel láthatókig. Meglepõ tény viszont, hogy a világ legnagyobb élõlénye nem a bálna, hanem egy sötétpikkelyû tuskógomba, amely Amerikában él, és kiterjedése 9,2 négyzetkilométer. Természetesen ez a hatalmas tenyésztest a föld alatt található, szabad szemmel csak az ebbõl a felszínre törõ termõtestek ezrei láthatók. Fontos tudnunk, hogy a gombák fonalas hálózatot alkotva a talajban vagy a gazdanövényben élnek, és mi csak a spóraképzésre alkalmas termõtesteket látjuk, amelyek a felszín felett vannak. Ez alól a szarvasgomba kivétel, mert annak a termõteste is a föld alatt növekszik. A sajátos életmód miatt nehezen tanulmányozhatók, és a tudósok számára is sok titkot rejt még a gombák életének feltárása.
Aki csak kedvtelésbõl foglalkozik a gombákkal, elég azt a néhány tucatnyi fajt ismernie a több ezerbõl, amelyek gyakoriak, és ehetõek, illetve azt a néhányat, amit mindenképpen el kell kerülni, mert enyhébb vagy halálos mérgezést okozhatnak. Ezek közül néhányat meg is nézhettek a látogatók kivetített diaképeken. A gombák meghatározásánál a külsõ jegyek megfigyelése mellett nagy segítségünkre lehet, ha ismerjük, hogy az adott faj melyik évszakban terem, illetve milyen növénytársulásokkal él együtt. Így sokkal kisebb az összetéveszthetõség veszélye.
Az elõadás során Fõzõ Péter néhány gyakorlati tanácsot is adott a gombák iránt érdeklõdõknek és gombagyûjtõknek. A legfontosabb, hogy ne szedjünk le minden gombát, amit találunk! A gomba-szakellenõrök feladata nem az, hogy a piacon kiválogassák az általunk gyûjtött gombák közül, hogy melyik ehetõ, melyik nem. Csak azt szedjük le, amit ismerünk! A kosár mellé vigyünk inkább fényképezõgépet magunkkal, és csak a gomba fotóját vigyük haza emlékbe! A gombát mindig kosárba szedjük, soha ne zacskóba vagy reklámszatyorba! A harmadik fontos tanács, hogy a mérges gombákat se pusztítsuk el, ne tapossuk szét gyûjtõútjaink során, hiszen ezek az élõlények nem kártevõk, fontos szerepük van a biológiai rendszer fenntartásában.
Végül néhány gasztronómiai tanácsot is hallhattunk. A vadon termõ gombák íze markáns, a gomba nehezen emészthetõ, ezért nem ajánlott fõételként elkészíteni, használjuk õket inkább fûszerként, megszokott ételeink ízvilágának gazdagítására. Mivel a gombák csak bizonyos idõszakokban teremnek, ezért ajánlatos tartósítani õket. Ennek legegyszerûbb módja a szárítás, így megõrzik eredeti ízüket, illatukat, és egész évben használhatók.
Mielõtt azonban frissen elfogyasztanánk, vagy tartósítanánk, mindenképpen vizsgáltassuk meg szakemberrel! A képzett gomba-szakellenõrök díjmentesen végzik ezt a szolgáltatást a Nagypiac területén minden nap 6-tól 14 óráig.
Az érdekes, sok újdonságot és tanácsot tartalmazó elõadás minden bizonnyal azok számát gyarapította, akik ezután érdeklõdéssel, és kíváncsisággal tekintenek a gombákra, és igyekeznek jobban megismerni, megszeretni õket.