Maria T. Lennon: Egy középsõ gyerek vallomásai
Emberek, amit most a piszkos kis kezetekben fogtok, az nem más, mint egy kiáltvány, egy hosszú vallomás, amely direkt az olyanoknak íródott, akik félreértik a középsõ gyerekeket és nem hagyják õket kibontakozni. Igen, amikor valaki egy buzgómócsing, szuperszõrös nõvér és egy ellenállhatatlanul cuki és imádnivaló kisöccs közé születik, akkor nem sok esélye van bevágódni, ugye? Sosem úgy gondoltam magamra, mint középsõ gyerekre. Tehetséges számítógépes hecker? Pipa. Divatdiktátor? Pláne pipa. Az osztály legügyesebb kavarógépe? Triplapipa! De aztán valami történt. Kicsit zûrösek lettek a dolgok. Csináltam valamit, amit nem kellett volna. Valami elég rosszat. Olyat, amiért kirúgják az embert a suliból, aztán pedig még dilidokihoz is elküldik. Elõször azt gondoltam, hogy Dr. Scales csak egy megfáradt idõs ember, akinek sok komoly gondot okoz a hajkorpa. De tudjátok, mi történt? Nyár végére egy vadiúj csaj lett belõlem. Az utolsó beszélgetésünk alkalmával, egy nappal azelõtt, hogy elkezdhettem volna a sulit az új helyen, adott egy feladatot: keressem meg azt a lányt, akit a suliban a legtöbben bántanak, akinek a legkevesebb barátja van, akin mindenki röhög és olyan magányos, mint senki más. És aztán legyek a barátja. Csak lestem: ezt most tényleg komolyan gondolja?!
Gyere utánam! - Mozgásban - Kövesd a vonalat az ujjaddal, hogy hazajuss!
Kövesd a vonalat minden oldalon, hogy segíts a pingvinnek hazatalálni. Ez az egyszerû, mókás feladat megismerteti gyermekünkkel az írás világát és fejleszti a szem-kéz koordinációt.
