Hivatalos okiratok már a 13. században említést tesznek Józsa település Szent György-templomáról. Az õsi templom romjaitól mintegy 150-200 méterre épülõ mai templom különlegessége, hogy a falain túl magastetejének belsõ- és a külsõ oldalait is téglával burkolják. Több, mint 300 000 téglaszeletet rögzítenek így a falakhoz. A rusztikus tégla Szent Antal földjérõl, Padovából érkezett, ahol speciális öntési eljárással készült egy több, mint 100 éves téglaöntõ mûhelyben, ahonnan több neves római és velencei épület falainak téglaburkolata is származik.
A Józsán épülõ középkori stílusú templom békés, titkos hely hangulatát idézi, ahol erõteljesen megjelenik a szakralitás. A tervezõ, Gyõrffy Zoltán, munkája során nagyon fontosnak tartotta a fény szerepét a belsõ térben. A nap csak indirekt módon jut be a templomtérbe, kivéve az év egyetlen napját – Szent György napját –, amikor a felkelõ nap fénye világítja meg a tabernákulumot.
Az idõtlenséget sugárzó épület ritkaságszámba menõ esztétikai megoldásain túl a kor elvárásainak is messzemenõen eleget tesz geotermikus padlófûtés rendszerével, melyet az épület mellett fúrott kutak vize táplál majd. A hideg, téli idõszakban elektromosan fûtött padokon foglalhatnak helyet a hívek a nagy légterû templomban. A 200 fõ befogadására alkalmas épületben kiszolgáló helyiségek, gyermekjátszó, teakonyha és mozgáskorlátozott illemhely is kialakításra került. A szerelvényezési munkálatok, a templom berendezése és a külsõ tereprendezést követõen várhatják a józsai hívek a templom szentelésének év végéree tervezett idõpontját.
A templom alapkövét 2014. április 26-án tették le. Az építkezésre szolgáló telket Debrecen megyei jogú város adományozta, az építés költségeit a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye biztosítja, a hívek adományaival kiegészítve.
-PE-