Friss képgaléria a kiállításról a GALÉRIA menüpontban vagy KATT IDE!
Milyen újdonságokkal várjátok a látogatókat?
Immáron 7. alkalommal vagyunk itt Józsán Vasútmodell Kiállítást rendezni. Az elsõ kiállításunkhoz képest duplájára növekedett a hosszunk, akkor huszonpár méterrel kezdtük most már 47 métert hoztunk el, ez csak a H0-s szekció. Emellett megjelent az N-es szekció, ami méretarányban fele, mint a miénk, de õk is bõvültek. Idén 17 métert hoztak el.
Az újdonságok között szerepelnek új modulok, amiket beépítünk. Hoztunk vitrineket az asztalon éppen nem szerepelõ modellek illetve vonatok kapnak bennük helyet, hoztunk olyan modelleket, amik amúgy is vitrinmodellnek számítanak és vannak olyan modellek is, amiket nem szívesen tesszük a modulra így inkább vitrinbe helyezzük biztonságban. Azokat a modelleket is vitrinben láthatják, amiknek minden egyes darabja kézzel készült külön technológiával.
Lesz kisvonat vezetési lehetõség digitálisan. A H0-ás modellrendszerünk analóg elven mûködik, de lesz, egy digitális szekciója, ahol digitális munkagépeket lehet majd mûködés közben megtekinteni.
Jönnek Budapestrõl árusok, akik vasútmodelleket, autómodelleket, képeslapokat, naptárakat árulnak majd. Készültünk játékkal, ez már több éve hagyomány, hogy a kiállításon „Ki mit tud-ot” szervezünk. Ami abból áll, hogy a belépõjeggyel mindenki kap egy cédulát, amin vannak kérdések, ezekre várjuk majd a választ. „Keressétek meg” játékunkban pedig „eldugott” dolgokat kell megtalálni a terepasztalon, ami nagyon nehéz, mert a kis jelenetekben szinte elvész a keresett tárgy.
Vasárnap 4 órakor lesz a sorsolás, eredményhirdetés. Különbözõ modelleket, maketteket, képeslapokat, memóriajátékot fogunk kisorsolni.
A Debreceni Regionális Közlekedési Egyesülettel karöltve fogunk utas tájékoztatást adni. Menetrendfrissítésben, okostelefonra letölthetõ menetrendekben segítjük az eligazodást és egész napos online mentetrend kivetítés is könnyíti majd a hazajutást Józsáról.
Mikor kezdtél el a modellezéssel foglalkozni?
6 éves koromig nyúlik vissza a modellezés, mert akkor kaptam az elsõ kis körpályámat, sõt az elsõ terepasztalomat az édesapám készítette nekem, szépen fejlesztettem és ajándékba mindig olyan dolgokat kaptam, amikkel fejlesztetem tovább és tovább. Majd eljött az az idõszak is, amikor a szebbpénzem, locsoló pénzem is a modellezésre költöttem. 1995-ben a Zsuzsi megmentése kapcsán összegyûltünk mi modellezõk és elhatároztuk, hogy egy vasútbarát klubbot alapítunk. 2008-ban kezdtünk el modulrendszerben gondolkodni, azért mert kis helyen is elfér, szállítható, úgy variáljuk a részeit, ahogy csak szeretnénk a helyi adottságoknak megfelelõen. Azóta eltelt 20 év… Az a jó ebben, hogy bárhol vagyunk, bármilyen klubbal találkozunk, tudunk csatalakozni, építkezni.
Most egy 47 méteres csigát állítottunk fel, azért csiga, mert van két vége, de visszatekeredik a terem közepébe és mindkét oldalról jól lehet látni. Egyre jobban kell ügyelnünk a részletekre, a sín melletti területekre, kis városokat, legelõket, szökõkutakat, embereket kell elhelyeznünk.
Hol találkozol az újdonságokkal?
Minden évben februárban Nürnbergben van egy seregszemle, ahol a gyártók bemutatják az év újdonságait. Interneten szoktam nézelõdni és saját kútfõbõl is ki lehet találni dolgokat. Nem elég azonban kitalálni, olyan technikát kell mögé tenni, amivel tud mûködni is az egész. Van hova fejlõdni. Nem igazán a hossz számít egyébként, hanem a meglévõ elemek üzembiztosítása és a terep feldíszítése.
Lehet, hogy „buta” kérdés lesz. A modellezõk vasutasok is egyben?
Nem buta kérdés. Nagyon vegyes egyébként. Na jó én a vasútnál dolgozom meg vagyunk még egy páran itt, akik szintén. Azt kell, hogy mondjam, többen vannak civilek. Ártalmas, ha vasút közelben vagy, mert szakmailag lehet, hogy jobban belenyúlsz a modellezésnél. A legtöbb vasutas úgy van vele, hogy lát eleget vasutat. A civilek pedig jobban el tudnak vonatkoztatni a vasúttól. Már sok olyan modul van, amin elmegy a vasút, jár – kell, de mögötte van a lényeg a város, ami már nem a vasút része. Nem a vasút a fontos, hanem az ahova érkezel… a kisváros, a falu, ahol ott a villamos, a pizzázó, a kávézó, az étterem, az emberek, a verekedõ gyerekek… ami már maga az élet.
