A korabeli közönség azonnal szívébe zárta a színes dresszekben pompázó zsokékat, a fényes szõrû telivéreket, és a kezdetektõl fogva óriási érdeklõdés mellett zajlottak a versenyek. Az úri társaság megtalálta számítását a „zöld gyepen” csakúgy mint a polgárság, vagy a kevésbé tehetõs rétegek. A színes és látványos forgatag, messzi földrõl a fõvárosba vonzotta az érdeklõdõket. Késõbb további versenypályák létesültek az országban, Debrecentõl Sopronig, Siófoktól Tátralomnicig. 1876-ban színre lépett Kincsem, a verhetetlen csodakanca, aki azóta is emblematikus alakja a világ galopp sportjának. Mind az 54 versenyében veretlen maradt, ezzel megdönthetetlen világrekordot állítva fel, amelyek máig nem tudnak a közelébe érni.
A XIX. század végén elindult a hazai ügetõsport is, tovább bõvítve a lóversenyzés palettáját, és újabb tömegeket csábított ki a versenypályákra. Természetesen a fogadás a kezdetektõl fogva része a lóversenyeknek, hiszen a lovak tulajdonosai, majd a független érdeklõdõk is szívesen kötöttek fogadásokat egymás közt, vajon kinek gyorsabb a lova, melyik zsoké vagy hajtó hozzá át elõször a célvonalon lovát. 1871-ben bevezetésre került a totalizatõr rendszerû fogadás, amely a mai napig alapját képezi a hazai lóversenyfogadásoknak. Ennek lényege, hogy a fogadási nemenként összegyûjtött pénzalapot – a szervezõi díj levonása után - a nyerõ játékosok közt visszaosztják. Így maga a nyeremény pontos összege mindig csak a futam befutási sorrendjének kialakulása után állapítható meg. Természetesen itt is látható elõzetesen, hogy mely lovak a favoritok, kik a kevésbé esélyesek, hiszen amelyik versenylóra a legtöbben játszottak, ott több felé oszlik a nyeremény, míg ugyanez fordítva is igaz, tehát egy kevésbé népszerû ló gyõzelme többet fizet a kasszánál.
A mai napig az alábbi négy alap játéktípus a jellemzõ, s a világon is ezek a leggyakrabban elõforduló fogadási formák. Az elõbb bemutatott játékforma a TÉT fogadás volt, ahol a gyõztes ló eltalálása a cél. Ennél könnyebb eltalálni a HELY-re megjátszott lovat, mivel annak elég „csupán” az elsõ három között végeznie, és máris nyertesként ünnepelhetjük magunkat a futam után! A BEFUTÓ játékban már két lovat kell megjelölni, s ha azok sorrendben az elsõ és második helyen végeznek, úgy már egy nagyobb összegnek örülhetünk. A négy közül legnehezebb, ám emiatt a legtöbb nyereménnyel is kecsegtetõ játéktípus a HÁRMASBEFUTÓ, amelyben arra fogadunk, hogy a három megjelölt ló a megfelelõ sorrendben az elsõ, második és harmadik helyen ér célba.
A fõvárosban hétvégenként a Kincsem Park lóversenypályán zajlanak galopp és ügetõ versenyek, ám a helyi fogadóhelyen, a Józsa park emeletén található Nemzeti Dohányboltban (Józsa Trafik), minden délután 15-20 versenyre lehet fogadásokat kötni. Hétköznap nemzetközi futamok alkotják a kínálatot, ahol francia, angol, német vagy akár dél-afrikai pályákról láthatunk izgalmas magyar nyelvû élõ közvetítést, és a Józsa Trafikban helyben szurkolhatunk is az általunk megjátszott lovakra.
Extra ajánlatként a nagyobb nyereményre áhítozó érdeklõdõk kipróbálhatják szerencséjüket az ÖTÖSBEFUTÓ játékban, amelyben egy kijelölt futamban az elsõ öt helyezett lovat kell eltalálni a megfelelõ sorrendben. Telitalálat esetén a 10.000.000 forintos JACK POT jelenti az igazi vonzerõt, amely a finisben magával ragadja a nézõt, fogadót egyaránt.