Nagy Koppány Zsolt: Nem kell vala megvénülnöd 2.0
A szarkazmust sem nélkülözõ, remek humorral megírt regény fõszereplõje, fõhõse a beszédes nevû, Fényezõ Nagyjuhász János, aki a SÉESZH-ban, azaz a Só- és Egyéb Szóróanyagok Hivatalában dolgozik. Nagy hozzáértéssel és empátiával, akár elkötelezettséggel is végezné munkáját, de szembesülnie kell a fõnökök és beosztottak közönyével, így azután többnyire csak tengeti, mintsem éli a hétköznapokat. A szokásos munkahelyi intrikák kereszttüzében fölvillanó figurák jellemét tökéletesen láttatja a szerzõ, s a torz karakterek mozgatórugói cselekedeteik fényében nyernek igazán értelmezést. A parabolatükörben felvillanó alakok mindegyike megfeleltethetõ a hétköznapjainkban, környezetünkben is föllelhetõ jellegzetes figuráknak. Többségük tipikus alak és ebben a groteszk világban, amelyet szereplõi köré teremt az író a komikum képes csak feloldani a téma komolyságát. A fõhõs megélt életkora szerint három fõ "cselekménybugyorba" rendezte a történéseket a szerzõ. Nagyjuhász egyfelõl megéli az ifjú és férfikor izgalmas idõszakát, ám a 2.0 korszakát elérve a reá váró öregkor eltöltésének mikéntjét már neki kell meghatároznia. Az õ kezében van a döntés joga, azaz, hogy a túlélésért küzd-e vagy végre, legalább élete alkonyán megpróbál a szó igaz értelmében élni. "Nem kell vala megvénülnöd, mielõtt fejed lágya benõtt" - hangzanak a - regény címét is adó - szavak Shakespeare Lear királyának szájából, nos, hogy megérti-e ennek a gondolatnak az üzenetét Fényezõ Nagyjuhász János, ez kiderül a kötet olvasásakor. S ha minderre kíváncsi az érdeklõdõ, akkor érdemes elolvasnia a mai magyar próza átlagából magasan kiemelkedõ regényt.
Marie Desplechin: Totál titkos naplóm 2. : Minden az AGYAMRA megy!
Aurore igazi kamasz, méghozzá az undokabbik fajtából: naplójába, amelyet egy októberi napon kezd meg (és ami szûk egy évének a krónikája) elsõsorban keservei kaptak helyet. És mi az, ami Aurore életét tönkreteszi? Nos, csak a szokásos dolgok: érthetetlenül korlátolt szülei, akik még mindig ágyba küldik tízkor; tenyérbemászó, Harry Potter-rajongó kishúga, Sophie; világfájdalomtól meggyötört nõvére, Jessica; az idióta osztálytársak és még hülyébb tanárok; a kibírhatatlan idõjárás; valamint úgy összességében az egész világ. Csak hárman nem szerepelnek a fekete listán: Lola, a legjobb barátnõ, Aurore nagymamája, valamint - késõbb - egy bizonyos Julien nevû fiú. Hányattatásait és az azokat megörökítõ fortyogó bejegyzéseket - és ennek tükrében Aurore és persze korántsem ennyire sátáni családja egy évének történetét - követhetjük nyomon Marie Desplechin fanyar humorral megírt naplóregényében, amelyet a kiadó tizenkét éven felülieknek javasol.
