Müller Péter Sziámi: Mi a jeled?: óvodások alapkönyve
Vélhetõen sok felnõtt is emlékszik arra, hogy mi volt a jele egykoron az óvodában. Nem beszélve a mai óvodásokról, akiknek igencsak fontos, hogy milyen jellel különböztetik meg magukat társaiktól. Az õ számunkra a hóember, a vödör, a virág, az alma a körte, a katicabogár vagy éppen az esernyõ egészen más jelentéssel bír, mint a felnõtt világban. Müller Péter Sziámi elvarázsolja a legkisebbeket: kedves versikéket írt az óvodákban használatos jelekhez, és vélhetõen ezek majd oldják az elõször óvodába menõk szorongásait. Több tucat ritmikus, jól szavalható versike sorakozik a kötet lapjain. Igor Lazarin színes, figyelemfelkeltõ, a gyermeki látásmódon hûen tükrözõ színes rajzai remekül illeszkednek a versikék hangulatához. A kötetben CD melléklet is található, így aztán valamennyi megzenésített jel elénekelhetõ.
Szendi Gábor: Értelmes szenvedés: a boldogság
Szendi Gábor kötetének címe különös anomáliát foglal magába, ugyanis a boldogság és a szenvedés egybeesésére irányítja olvasói figyelmét. Holott a köztudatba beivódott vélekedés szerint ennek a két fogalomnak az együttes léte, összekapcsolása nem lehetséges. A mai fogyasztói társadalomban az emberek többsége úgy érzi, hogy a földi javak, az anyagiakban mérhetõ tárgyak birtoklása adja meg a boldogság forrását, ám ha a minden igényt kielégítõ luxusvillák tulajdonosait megkérdeznénk egyáltalán nem biztos, hogy a válaszuk az lenne, hogy boldognak érzik magukat, mert az efféle talmi csillogású örömök múlandóak, gyorsan elveszhetnek és semmivé válhatnak egy perc alatt. Az igazi boldogság ugyanis küzdelmek, belsõ vívódások, szenvedések árán születik meg, sokszor a remény és a kétségbeesés két pólusa között vergõdve kristályosodik ki, hogy mi is az ami az életben valójában fontos, és mi az, ami a boldogságot jelenti, vagy annak forrása lehet. Szendi Gábor szerint a boldogság magja mindenkiben el van vetve, ott él mindannyiunk lelkében, csak fel kell ismerni és meg kell tanulni élni vele. Olvasmányos, ám tudományos erényeket is felcsillantó munkájában a gyökerekig ás le, az agykutatás, az antropológia és a genetika eredményeit veszi számba, és ezekre támaszkodva bizonyítja be, hogy az igazi boldogság küldetésünk felismerésében rejlik. Ha képesek vagyunk megtalálni az utat, amely lehetõséget biztosít küldetésünk teljesítéséhez, egészen bizonyos, hogy megéljük majd a boldogság pillanatait, amelyet azonban nem lehet tartós állapotnak nevezni, hiszen mindig újabb és újabb kihívásokkal kell szembenézni, hogy az értelmes szenvedés által újabb boldog pillanatokat élhessünk meg.
