Leiner Laura: Akkor szakítsunk
A Szent Johanna gimi kamaszoknak szánt sikeres sorozatának szerzõje ezúttal egy szilveszter éjjelének eseményei kapcsán mesél, szerelemrõl igaz barátságról, szakításról és kibékülésrõl, szóval mindarról, ami a kamaszokat elsõsorban is foglalkoztatja. A regény egyes szám elsõ személyû mesélõje, Lia szerencsétlen helyzetben van, hiszen a karácsonyi ünnepek elõtt szakított barátjával, Norbival, aki a lány szerint meg sem érdemli õt, hiszen minden szomorúság nélkül posztolta ki szakításuk hírét. Lia így hát elhatározza, hogy szilveszterkor otthon marad, és sebeit nyalogatva, csipszet rágva megnéz valami romantikus filmet, ám mindehhez barátnõjére, Eszterre is szüksége van. Lia ugyan tudja, hogy Eszti boldog párjával, Csabival és nagy társaságban kívánják eltölteni a szilveszter, de ez cseppet sem akadályozza a lányt abban, hogy megkísérelje meghiúsítani Esztiék buliját. Végül azonban jobb belátásra tér és így mindannyian Szánkó becenevû társukhoz indulnak egy fergeteges bulira, Lia és a szakítás miatt éppen távolságot tartó Norbi, valamint Eszter és Csabi nekivágnak az éjszakának, ám azt nem sejtik, hogy minden másként alakul ezen a bolondos szilveszter éjjelén, mint ahogyan elõzetesen eltervezték...
Maurice Leblanc: Az aranyszemû asszony
Maurice Leblanc francia író 1905-ben kezdte el Arséne Lupin történeteit publikálni a Je Sait Tout nevû magazin hasábjain (a történeteket összefogó könyv elsõként 1907-ben jelent meg, s követte aztán a többi, mintegy húsz kötet). Lupin hamarosan az ország egyik legnépszerûbb bûnügyi figurájává vált - olyan népszerû sorozat hõsévé, mint a briteknél Sherlock Holmes, azzal a különbséggel, hogy itt nem a bûnelkövetõk tehetséges üldözõjérõl, hanem a bûncselekmények elkövetõjérõl volt szó. A nõcsábász Lupin - akinek figuráját a szerzõ valóságos személyrõl, egy Marius Jacob nevû anarchista tengerészrõl mintázott - a "betörök királya" volt, igazi nagy kalandor, a társadalmon kívül álló "úri" betörõ. A sorozat egyik legjobb darabjaként tartják számon Az aranyszemû asszonyt, amely 1908-ban jelent meg eredetiben, magyarul pedig elsõként 1914-ben. A regény elején egy megmagyarázhatatlan bûncselekménnyel találkozunk. Betörnek ugyanis Rudolf Kesselbach, a multimilliomos "gyémántkirály" párizsi hotellakosztályába, miközben valahol tárgyal, és éppen arra vár, hogy felesége megérkezzen a Riviéráról. A titokzatos betörõk kinyitottak egy zsákot, amelyben csak csecsebecsék vannak, de nem vittek el semmit, és betörésnek sincsen nyoma. Ráadásul elõzõ nap a sétapálcáját bolygatták meg, azt megelõzõen pedig a papírjait birizgálták. Aztán nemsokára két idegen állít be hozzá, pisztollyal felszerelkezve... A misztikus szálakat is tartalmazó, ugyanakkor sok humorral is átszõtt regény a mûfaj rajongóinak ajánlható.
