A harmadik versenyén lett magyar bajnok Lovas Mária, pedig mindössze két éve kezdett a rúdsporttal foglalkozni. Bár a mozgás mindig is közel állt a szívéhez, eddig fodrászmesterként ismerték őt Hajdúböszörményben és a megyében. Most pedig élsportoló is, aki szeretné, ha a rúdsportot – igen, magát a sportot! – megismernék és megkedvelnék az emberek. Lelkesedése, kitartása, a sok gyakorlás meghozta eredményét: a példaképeivel egy öltözőből vonul majd színpadra egyedüli magyarként a londoni világversenyen júniusban.
Lovas Mária különben Józsán él a családjával. Szakmájában, fodrászként is sokan szeretik, mivel egyedi és stílusos frizurákat készít. Egy nap a fodrászmester álmodott valamit - és most meg is éli az álmait. A sikere azt üzeni mindenkinek: merjünk álmodni, s ne féljünk mindent megtenni érte. Kemény munkával és kitartással pedig még olyan csoda is megtörténhet velünk, amire nem is számítunk.
Dehir.hu: Miért éppen ezt a sportot választotta?
Lovas Mária: A rúdsportban mindig találok célokat, és hatalmas öröm, amikor egy-egy nehéz koreográfiát sikerül megcsinálnom. Amikor magad sem hiszed, hogy képes rá a tested, aztán kiderül, hogy igen. Ez hatalmas motiváció!
Dehir.hu: Mit szólt a családja, amikor elkezdett a rúdsporttal foglalkozni?
Lovas Mária: A családom mindig is a sportot látta ebben a mozgásformában, és mindig, mindenben támogatnak! Ezúton is köszönöm nekik, mert ez másképp nem valósulhatna meg!
Dehir.hu: Mennyit gyakorol?
Lovas Mária: Van olyan nap, amikor kétszer három órát töltök edzéssel, de minimum két órát minden nap gyakorolok. Külön edzéseken fejlesztjük a technikát, az állóképességet, erőt, hajlékonyságot. Így eléggé változatosak a gyakorlással töltött órák.
Dehir.hu: Milyen versenyeken vett részt eddig? Milyen követelmények vannak egy koreográfiával kapcsolatban?
Lovas Mária: Az első versenyem egy amatőr megmérettetés volt, aztán tavaly a Miss Poledance Hungary következett. Most pedig május 11-én a Rúd Sport Magyar Bajnokságon indultam. Ez volt az első magyar verseny, amelyen kötelező elemeket kellett végrehajtani, és kilenc bíró pontozott szigorú szabályzat alapján. Ez kizárja a szubjektivitásukat. A gyakorlatnak 4 percesnek kellett lennie, a fennmaradó időben pedig választott elemekkel lehetett „díszíteni”. Ma már egyre jobban a sportvonal a meghatározó az értékelésnél. Ez sajnos csorbítja az egyéniségek szabadkezű gyakorlatait, viszont méltó helyre teszi ezt a mozgásformát, mint sportot. A koreográfiát magam állítottam össze, de sok segítséget kaptam Herman Csabától, Simonyi Kittytől és Sípos Dávidtól.
Dehir.hu: Mennyit számít egy megmérettetésen a ruha, frizura?
Lovas Mária: A külső valamennyire számít, elsősorban a zenével és a gyakorlattal való összhang miatt, szóval nem ez a hangsúlyos, de azért fontos. Mint a jégtáncban, vagy a ritmikus sportgimnasztikában.
Dehir.hu: Milyen a magyarországi élmezőny?
Lovas Mária: A magyar lányok nagyon ügyesek, és szerintem fognak majd sikereket elérni nemzetközi szinten is. Több példa volt már erre, csak még nem zeng tőlük a sajtó… Én úgy érzem, most akaraterőben és agyban győztem le a többieket. Sikerült elérnem, hogy nem izgultam túlzottan, és megcsináltam, amit akartam. Nem nyerni mentem, hanem magamnak szerettem volna bizonyítani… Majd’ elájultam, mikor szólítottak az éremátadásra!
Dehir.hu: Mit lehet tudni a londoni mezőnyről? Mit jelent ott versenyezni?
Lovas Mária: A londoni mezőnyben világklasszisok vannak! Szóval ott leszek, mint porszemecske, „Marika a fodrászszéktől”… Hihetetlen! Maga a részvétel hatalmas dolog, nagy megtiszteltetés! Akinek van példaképe a sportban sejtheti, milyen ez. Én egy öltözőből fogok színpadra menni a példaképeimmel, szóval egyelőre próbálom felfogni! Nagy öröm, hogy képviselhetem Magyarországot!
Dehir.hu: Milyen tervei vannak ezzel a sporttal?
Lovas Mária: Hosszú távon szeretném oktatni a rúdsportot! Az odáig vezető út még nem tisztázott számomra sem, de az biztos, hogy a célom népszerűsíteni ezt a gyönyörű sportot. Hogy méltó helyen kezeljék az emberek.
Forrás: dehir.hu
http://www.dehir.hu/sport/a-rudsport-londoni-vilagversenyere-keszul-a-jozsai-fodraszno/2014/05/31/