Marina Fiorato: A Botticelli-titok
A Londonban élő, velencei származású, amerikai írónő életrajzi elemekkel átszőtt első könyve, A muránói üvegfúvó Európa-szerte nagy figyelmet keltett. Marina Fiorato újabb, a 15. század végén játszódó, izgalmas történelmi regényét a kritikusok A Da Vinci-kód és a Leány gyöngy fülbevalóval bestseller-kvalitásaihoz mérik. Főhőse a gyönyörű, de szabad szájú firenzei prostituált, Luciana Vetra, aki többnyire a Ponte Vecchio hídján várja kuncsaftjait. Szépsége jómódú ügyfeleket vonz, akik közül az egyik legelőkelőbb megkéri, hogy álljon modellt egy festő barátjának, Sandro Botticellinek. Így születik meg a híres Primavera (Tavasz), amelyen Luciana Flóra szerepében tündököl, ám fizetséget nem kap, ezért a lány ellopja a cartonét, a hatalmas festmény vázlatát. Nem sejti azonban, hogy halálos, titkos szövetkezés potenciális leleplezőjének gondolják, ami miatt menekülnie kell. Ebben segíti a jóképű és művelt ifjú, Guido Della Torre barát. A szerzetes és a kurtizán furcsa, romantikus párosát a reneszánsz kori Itália jelentős városain (Firenze, Velence, Róma, Nápoly, Pisa, Milánó, Genova) keresztül üldözik, miközben ők igyekeznek megfejteni a festmény valódi titkát. Miközben fény derül számos rejtélyre, Luciana érzékletes beszámolói révén megelevenednek előttünk Itália hétköznapjai, hagyományai és történelmi személyiségei. A Primavera ilyenfajta értelmezése nem az írónő találmánya - olyan tudományos kutatásokon alapul, amelyeket Marina Fiorato a könyvvégi szerzői megjegyzésben közöl.
Iszkra Ferenc: A lámpagyújtogató operaházi kalandjai
Iszkra Ferenc első mesekönyvének főhőse a Jánoshegyi kilátóban lakó Lámpagyújtogató. Mint minden este, így szilveszter este is felgyújtja a világítást a kilátóban, majd elindul a városban, hogy felgyújtogassa a további lámpákat. Ezúttal társasága is akad, az Anna-réti Nyúl úr személyében. Kalandjai során bejárják az illetékességi körébe tartozó területet, és közben érdekes helytörténeti ismereteket is megosztanak a gyerekekkel a Normafáról, a fogaskerekűről vagy az Operaházról. Lámpagyújtónk egy beugró erejéig eljátssza a lámpagyújtó szerepét a Diótörőben, és le is száll Nyúl úrral együtt a föld alá, ahol beléphet a Manó birodalomba. Ezt egy építész manó hozta létre annak idején azért, hogy ott biztosítson lakóhelyet az építkezés miatt életterüket elvesztett lápi manóknak, és egy külön szerkezetet is megalkotott, a napperiszkópot, mely lehetővé tette a föld alatti járatok megvilágítását... Az aranyos mesekönyvet Szabó István Attila rajzai illusztrálják.
