Nógrádi Gábor: Az anyu én vagyok
Nógrádi Gábor könyve a gyerekolvasók körében a népszerû Pete Pite címû regény párja. Abban a történetben apa és fia, ebben anya és lánya cserélnek helyet. A komikus és meglepõ fordulatokban bõvelkedõ történet fõszereplõje az ötödikes Mesi, aki nagy érdeklõdéssel követi tudós nagyapja kísérleteit. Tata kutatásának középpontjában ugyanis a metamorfózis áll. Miután a hétvégén a házi kedvencek, Bobi és Cirmi "csereberéjével" meggyõzõdött arról, hogy kísérlete eredményes az állatok között, az utolsó, döntõ próbára, élete fõmûve megvalósítására készül: két ember közötti személyiségcserére. Választása lányára és kisunokájára esik, és megállapodásuk értelmében mindössze fél órát kell egymás alakjában eltölteniük. A kísérlet sikerül, Mesi anyja, a csinos harminchárom éves, elvált történelemtanárnõ bõrébe bújik, anyu pedig kamasz lánya fiús alakját ölti magára. Ám a fél óra leteltével, éppen a visszaváltoztatás pillanatában megszólal a kapucsengõ, és megérkezik Mesi apukája, és megtörténik a baj: a nagy rohanásban a kísérlethez használt olaj kiömlik, és Tata szerint két nap, amíg az új párlat elkészül. Anya és lánya nem tehetnek mást, mint hogy megpróbálnak egymás szerepében helytállni. Ettõl kezdve egymást követik a különleges, mulatságos helyzetek. Mesinek, tizenéves lélekkel nemcsak azt kell elviselnie, hogy hatéves kisöccse a nyakába ugrik és összenyálazza, de fogadnia illik anya udvarlóját, és tapintatosan elhárítania annak házassági ajánlatát is. Eközben anyu Mesi bõrében vasárnap délután vidámparkba kíséri elvált férjét és annak barátnõjét. De a legnagyobb megpróbáltatást mindkettõjük számára a másnap jelenti, amikor Mesi iskolájában és egyben anya munkahelyén fordított szerepben kell helytállniuk: a kislány történelemórát tart a nyolcadikosoknak és saját iskolatársainak, anyu viszont Mesiként fontos focimeccsen próbál meg gólt rúgni. Bizony nem könnyû a másik bõrébe bújni, egyre több a félreérthetõ helyzet, az összetûzés az emberekkel, már-már a lebukás veszélye fenyegeti õket, mikorra - éppen idõben - megtörténik a visszaváltozás. Anya és lánya végre újból a saját életét élheti, de a kísérlet eredményeként ezután már sokkal nagyobb egymás iránti megértésben. - Tíz éven felüli gyerekeknek ajánlható vidám, szórakoztató olvasmány.
Luigi Guarnieri: Vermeer kettõs élete
Jan Vermeer, a mûvészettörténet egyik legtitokzatosabb festõje, ismeretlenül halt meg, majd hosszú idõre feledésbe merült, és csak a 19. században fedezték fel újra. A 20. század elején már világszerte csodálták, ám arra senki sem számított, hogy a "delfti szfinx" halála után több mint két évszázaddal egy hihetetlen történet szereplõje lesz. Az 1930-as években egy kisiklott életû holland festõ, Han van Meegeren - akit a mûkritikusok lenéznek, mert az avantgárd korában hagyományos képeket fest - Vermeer bõrébe bújva próbál bosszút állni bírálóin. Tökéletes technikai felkészültséggel alkotja meg a 17. századi mester "elveszett" müveit, majd mûkereskedõként eladásra kínálja õket, a neves szakértõk pedig sorra esnek bele a csapdába: hiteles Vermeer-mûnek nyilvánítják a hamisítványokat. Ám 1945-ben a történet váratlan fordulatot vesz: az egyik kép Hermann Göring gyûjteményébõl kerül elõ, s Han van Meegerent felelõsségre vonják, amiért Vermeer remekmûvét, Hollandia nemzeti kincsét, az ellenség kezére játszotta. A töredelmes vallomás beláthatatlan következményekkel járna - de van-e más kiút a hamisító számára? Az olasz szerzõ nagy tárgyi tudással, érzékenyen rekonstruálja ezt a meglepõ fordulatokkal teli, igaz történetet, s közben a mûvészetkedvelõ olvasóval együtt töpreng el a mûalkotások értékének viszonylagosságáról, az emberi balgaságról, a hazugság ellenállhatatlan csábításáról.
