Geronimo Stilton: Boldogulj angolul
Nem más vezeti be kicsiket és nagyokat az angol társalgás rejtelmeibe, mint maga Geronimo Stilton, a Rágcsáló Hírek legendás fõszerkesztõje, aki ezúton bizonyítja, hogy újságírói vénáján kívül a nyelvoktatáshoz is van érzéke. Az apropót egy londoni utazás adja, amelyre nemcsak õ készül fel alaposan, de hasonló kiképzésben részesíti az olvasókat is. Az alapfokú nyelvtudást igénylõ terminusok, rövid, a hétköznapi eseményeket idézõ, praktikus dialógusok (a szokványos, hasonló céllal íródott nyelvkönyvekhez hasonlóan) tematikai bontásban találhatóak meg a kötetben: elsõként a barátkozással, ismerkedéssel kapcsolatos kifejezéseket tanulmányozhatjuk, majd olyan témaköröket jár körül Geronimo, mint az otthon, az utazás, a szállás, az étkezés, a vásárlás, a szabadidõ eltöltése, a sport, az egészség, a tanulás, a helytállás vészhelyzetekben vagy a minket körülvevõ környezet. A Stilton-könyvek megszokott-szeretett stílusában, rengeteg vidám, színes rajzzal illusztrált kiadvány tartalmas szórakozást, játékos tanulást ígér minden kisdiáknak.
Henri Perruchot: Renoir élete
Negyven évvel ezelõtt nagy sikert aratott a hazai könyvpiacon Henri Perruchot regényes mûvészéletrajz-sorozata. A francia szerzõnek kétségtelenül sikerült közelebb hoznia a nagyközönséghez egy-egy bohém, rendkívüli személyiség élettörténetén keresztül annak mûvészetét. Ez a remek sorozat kel most életre a Kossuth Kiadó jóvoltából, megelevenítve a mûvészettörténet egyik legizgalmasabb korszakát, a 19. század végi, illetve századfordulós Párizs nyüzsgõ mûvészeti életét. Az impresszionisták és a nagy modern mûvészeti fordulat elõkészítõ egyéniségei, mind sorra kerülnek: Gauguin, Toulouse-Lautrec, Manet, Seurat, Cézanne vagy Modigliani. Az olvasmányos, de adatszerûen is informatív regények sorát Pierre-Auguste Renoir nyitja meg. Az illusztrációkat sajnos nem tartalmazó kötetben nyomon követhetjük a derûs természetû festõ életének fordulatait és tanúi lehetünk mûvészete kibontakozásának. Jóllehet betegeskedõ, gyöngébb testalkatú ember volt, mégis az optimizmus, az "örök nyár festõje" lett. Nem ismerte az abszolútumra szomjazó lélek roppant nyugtalanságát, sem a belsõ vívódás gyötrelmét. Derûs fölénnyel fogadta az élet viszontagságait - így válhatott a legnagyobb természetességgel a fényben feloldódó formák és színek alkotójává. A mûvész késõbbi értékelésével lezárt mû széles körben ajánlott olvasmány.
