A fizetési meghagyásos eljárás lényege, hogy gyors, bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül a pénzkövetelésre irányuló követelés behajthatóvá váljon.
Ha az adós a fizetési meghagyásra nem reagál, a fizetési meghagyás jogerõre emelkedik és végrehajthatóvá válik.
A fizetési meghagyást közjegyzõ bocsátja ki, kibocsátásának feltétele, hogy a jogosult az erre a célra készített nyomtatványt kitöltésével, az illeték megfizetésével kérje a fizetési meghagyás kibocsátását.
A közjegyzõ a jogosultság vizsgálata nélkül a fizetési meghagyást kibocsátja, hiszen az eljárásnak a bizonyítás nem része. Fentiek miatt elõfordulhat, hogy alaptalan, vagy el nem ismert követelés kerül fizetési meghagyásba. Ahhoz, hogy az alaptalan követelések ne váljanak végrehajthatóvá, a fizetési meghagyás kézhezvételétõl számított 15 napon belül ellentmondással kell élni a közjegyzõ felé.
Az ellentmondás elmulasztása úgymond a tartozás elismerése.
Ellentmondás esetén bizonyítási eljárásra, peres eljárásra kerül sor, ahol a jogosultnak bizonyítania kell a tartozás fennállását, összegszerûségét.
Az a gyakorlat, hogy a kötelezett a jogosultat közvetlenül megkeresve a tartozásról a fizetési meghagyásos eljáráson kívül megállapodik, sok esetben csak szóban, és a közjegyzõ felé ezt nem jelzi, a fizetési meghagyás jogerõssé válását és végrehajthatóságát nem befolyásolja.
Minden esetben a közjegyzõ felé kell nyilatkozatot tenni, a tartozás elismerése esetén a részletfizetési igényt is a közjegyzõnek is jelezni kell.
Ha bõvebb információra van szüksége, érdeklõdjön az alábbi elérhetõségeken.
