A községi tanács 1957. február 12-én tartotta meg elsõ testületi ülését, amelyen 31 tanácstag és 30 vendég vett részt. Felsõbb szervek "tanácsára" a jelenlévõk elítélték az október végi eseményeket és vállalták a lakosság körében végzendõ "felvilágosító" munkát.
A tanács hatékony gazdasági szervezõ munkája eredményeként a falu építése a forradalom elõttinél sokkal nagyobb lendülettel folyt. A 60-as és 70-es években a régi nádfedeles házak helyén 2-3 szobás korszerû lakóházak épültek, a legtöbb utcába bevezették a villanyt, majd a vizet. Sok kilométer hosszú járda készült. Alsójózsán nyilvános telefonállomást és orvosi rendelõt építettek. 1962 óta Debrecen és Józsa között autóbusz-közlekedés van. 1963-ban elkészült a községi könyvtár, 1967-ben pedig megnyílt az öregek napközi otthona. Egy évvel késõbb a Krajcáros kapunál ifjúsági tábor létesült, a 35-ös országút mentén elkészült a sétány.
A Január 1. Mezõgazdasági Termelõszövetkezet a Hartsteinkert szomszédságában 100 hold területû kertészetet alakított ki, ahol a fiatalabb korosztály tagjai, különösen a nõk, állandó munkalehetõséget találtak. A szövetkezet vagyona és a tagok jövedelme ez idõtõl kezdve jelentõs mértékben növekedett.
Fontos esemény volt a település életében, hogy a község lakosságának a kérésére a kormány határozatának alapján 1971. január 1-jén Józsát nagyközséggé nyilvánították. 1972-ben - a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 12. kiadványaként Szûcs Ernõ szerkesztésében - megjelent a település történetét összefoglaló elsõ önálló kötet: JÓZSA NAGYKÖZSÉG 100 ÉVE - 1872-1972.
1981. július 5-én Józsán népszavazást tartottak "Józsa nagyközség Debrecen megyei várossal való egyesítésérõl". A népszavazást megelõzõen a járási hivatal elnöke és a nagyközségi tanács elnöke tájékoztató röplapot juttatott el a település lakosaihoz, amelyben vázolták az egyesülésnek a józsaiak szempontjából várható elõnyeit. Lássunk néhányat:
1. Földrajzi közelség. Belátható idõn belül a város összeépül a nagyközséggel.
2. Józsa az egyesítéssel megyei város rangot kap a velejáró elõnyökkel. (PL: a víz köbmétere nem 3, hanem 1 Ft lesz, a villanyáram kilowattórája nem 1,95 Ft, hanem 1,2 Ft lesz.)
3. Az autóbusz összvonalas havi bérlete 80 Ft, a tanulóké 30 Ft lesz.
4. A várossal való egyesítés meg fogja gyorsítani a társas lakóházak építését.
5. A közoktatás körülményei a VI. ötéves terv idõszakában tovább javulnak. Megépül a 8 tantermes általános iskola és a 175 személyes óvoda.
6. Az egészségügyben jelentõs mértékû fejlõdés várható.
7. A közmûvelõdés lehetõségei nagy mértékben bõvülnek, kitágulnak az egyesítéssel.
8. Az államigazgatási ügyintézés az egyesítés után is meg fog felelni a lakosság elvárásának. Debrecen megyei város magasan képzett szakapparátusa helyileg (szakigazgatási kirendeltséggel) fogja biztosítani az igények kielégítését.
9. Az elõzetes elképzelések szerint - az egyesítés után - a település Debrecen megyei városon belül Józsa-Kertváros néven szerepel majd.
Nem volt benne - egyebek mellett - a tájékoztatóban, hogy Józsa neve, miután a település beleolvad a nagyvárosba, eltûnik a legtöbb térképrõl és az emberek személyi igazolványából. Azt is kifelejtették belõle, hogy a hagyományos utcanevek többségét Józsán meg kell majd változtatni, mert hasonló nevû utcák a városban már vannak.
Józsa nagyközség tanácsának végrehajtó bizottsága 1981. december 9-i ülésén 47 utcanevet megváltoztatott, 3 utcának pedig új nevet adott. (Senkinek sem tûnt fel, hogy a rendszerváltás elõtt kilenc évvel olyan utcaneveket is megváltoztattak - pl. Clara Zetkin u., Fürst Sándor u., Gorkij u. stb. - amelyek Debrecenben nem is voltak. Az új utcanevek kialakításakor az elsõdleges szempont a nevek motiváltsága volt, így a javaslatot elõkészítõ bizottság a település történétével, hagyományaival, földrajzával, híres embereivel és nevezetes épületeivel, növényvilágával stb. kapcsolatos utcaneveket terjesztett elõ. Az utcanevek megváltoztatása így is évekig tartó zûrzavart okozott a lakosság körében és a postai szolgáltatásban. Debrecen - miután Józsát hozzácsatolták - lakóinak számát tekintve megelõzte Miskolcot, így Budapest után az ország második legnépesebb városa lett.
Az egyesítést követõen - fõként a szakigazgatási kirendeltség, majd a Részönkormányzat és a Józsai Település-fejlesztõ Egyesület munkája eredményeként - ismét felgyorsult Józsa fejlõdése. Különösen szembetûnõ a változás a Kádár-rendszer összeomlása (1988-1990) után. Az elmúlt években Józsa utcáinak többségét aszfaltozták, bevezették a gázt, a telefont és elkészült a terv a szennyvízcsatorna megépítésére. A felsõjózsai részen befejezték az orvosi rendelõ, az iskola és az óvoda építését, felújították, tatarozták a templomokat, a Rózsás csárdát, a magántulajdonba került magtár-épületet, Alsójózsán impozáns tornaterem és orvosi rendelõ épült, bõvítették, korszerûsítették az óvodát és a Nagyszentgyörgy utcai boltot.
Új orvosi rendelõ
Megnõtt a magánvállalkozások száma: több üzlet, könyvesbolt, pékség, cukrászda, videotéka, különbözõ mûhelyek stb. nyíltak. A sok pozitív változással egyidejûleg napjainkban egyre szembetûnõbbé válik a társadalmi tagozódás: a lakosság kisebbik része meglehetõsen jó anyagi körülmények között él, van jól fizetõ munkája, kényelmesen berendezett lakása, drága nyugati autója, és van reménye hogy az életszínvonalát a jövõben is meg tudja õrizni. Az emberek jó része azonban egyik napról a másikra él, elvesztette korábbi munkahelyét, vagy ha van is állása, a fizetése csak a legszûkösebb igények kielégítésére elegendõ. Drága a hús, a tej, a kenyér, a víz, a villany, a gáz, a telefon, az újság, az öltözködés, a benzin, a közlekedés, az oktatás. Nagyon sok az adó, kevés a pénz.
És a hit? A remény? Lennie kell! 1100 éves kárpát-medencei tartózkodása során népünk túlélt minden súlyos megpróbáltatást. Túl fogjuk élni ezeket a nehéz éveket is. Hogy erõnk legyen, össze kell fognunk, s ahogy a fák belekapaszkodnak gyökereikkel az éltetõ talajba, úgy kell nekünk is belekapaszkodnunk hagyományainkba, nemzetünk, népünk gazdag történetébe, anyanyelvünkbe. Ne feledjétek Petõfi Sándor szavait!
Magyar vagyok. Legszebb ország hazám
Az öt világrész nagy területén,
Egy kis világ maga. Nincs annyi szám,
Ahány a szépség gazdag kebelén.
Minden ország, minden település egy "kis világ", s mindnek megvan a maga szépsége. A mi lakóhelyünknek, Józsának is.
Forrás: Lévai Béla: Lakóhelyünk - Józsa (Honismereti munkatankönyv)