1945. febru ár 17-én Budapest elesett, s alig másfél hónappal késõbb - a szomszédos országok többségéhez hasonlóan - egész Magyarország a Szovjetunió katonai és politikai befolyása alá került. A szovjet típusú rendszer gyõzelméhez és megszilárdulásához azonban évekre volt szükség. Az elsõ hónapokat, éveket a háború borzalmaitól való megszabadulás öröme, az alkotó erõk aktivizálódása és a felélénkülõ politikai élet jellemezte.
A pártok közül elõször a Józsán nagy hagyományokkal rendelkezõ Szociáldemokrata Párt alakult meg. 1945. február 12-én kimondta megalakulását a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete is. A józsai MKP-csoport nem tartozott ugyan a megye legerõsebb szervezetei közé, de 1946 tavaszán már 127 tagja volt.
Mozgolódtak, szervezkedtek a fiatalok is. 1945 januárjában Alsójózsán létrehozták a Petõfi Ifjúsági Kört, a leglelkesebb szervezõi és vezetõi Nagy Béla, Csamangó József, Nagy Antal Tibor, Arany László és Arany János voltak. Kitakarították az iskolát, amelyet a háború hónapjaiban a katonaság laktanyának és istállónak használt, az elmenekült tanítók helyett megkezdték az iskolások oktatását. Színielõadásokat tartottak, nyáron arattak, s a befolyt pénzbõl a hadirokkantakat, özvegyeket, a nélkülözõ szegényeket támogatták. Jelentõs összeget ajánlottak fel az újjászületõ magyar hadsereg támogatására. Felsõjózsán szintén helyet és szót kért az életben az ifjúság. Itt Vass István, Buglyó Ilona, Buglyó János, Kokas János, Dobi József és Elek Ilona álltak a szervezet élén. 1945 márciusában a józsai fiatalok megalakították a MADISZ (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség) helyi szervezetét.
Megalakult a helyi Nemzeti Paraszt párt (Lajter György és Kiss László vezetésével), valamint a Kisgazdapárt (Kiss Sándor irányításával). Létrehozták Józsán is a Földosztó Bizottságot (Lajter György, Nagy Antal, Simon János, Papp István és Magyar László részvételével). 1946. február elsejére 636 józsai család kapott mezõgazdasági mûvelésre földet, 348 család pedig házhelyet. Halbrohr Adolfné kisszentgyörgyi birtokát teljes mértékben felosztották.
A község irányításában fontos szerepet töltött be a Nemzeti Bizottság, amely a községet érintõ minden kérdést megtárgyalt és állást is foglalt bennük. A szakszervezet földmunkásokból álló helyi csoportjának 424 tagja volt. Élénk tevékenységet fejtett ki a Magyar Nõk Demokratikus Szövetsége, amely Endrédi Lászlóné vezetésével (50 taggal) alakult, és 1947-ben már 300 taggal mûködött.
Az országban végbement politikai és ideológiai változás maga után vonta a közigazgatás szervezetének teljes átalakítását, "a proletárdiktatúrát megtestesítõ szocialista típusú tanácshatalom megteremtését". Az elsõ tanácstagi választás az egész országban - Józsa községben is - 1950. október 22-én zajlott le. Józsán 122 rendes illetve póttagot választottak, a végrehajtó bizottság elnöke Szabó Imre, a titkára Asztalos Imre lett. A tanács fõ feladatának tekintette a termelés, a terménybegyûjtés (beszolgáltatás) és az adófizetés munkáit.
Illik tudni, hogy a tanácsrendszer a kommunista uralom alá került országokban az oroszországi szovjetek (tanácsok) mintájára létrehozott, egymással alá- és fölérendeltségi viszonyban álló államhatalmi-népképviseleti szervek rendszere. Hazánkban 1950-ben hozták létre a különbözõ szintû tanácsokat, melyeknek hatásköre, szervezete és feladatköre a többszöri kisebb-nagyobb átszervezés ellenére lényegében változatlan maradt. Népképviseleti jellege meglehetõsen formális volt, a gyakorlatban mint a pártállam utasításainak végrehajtója mûködött. Ezért 1990-ben az új önkormányzatok megválasztásával egyidejûleg a tanácsrendszert megszüntették, az államigazgatást és a helyi képviseleteket teljesen megújították.
Ön tudta-e, hogy a beszolgáltatási rendszer fenntartását 1945-48-ban az élelmiszerkészlet jobb szétosztása, az országban állomásozó szovjet katonaság ellátása és a mezõgazdaságnak az újjáépítésbe való hatékonyabb bekapcsolása indokolta. 1949-53 között a városi lakosság ellátásán kívül a mezõgazdasági haszonnak az iparba való juttatása miatt tartották fenn. Az erõszakos eszközökkel mûködtetett beszolgáltatási rendszer következménye az lett, hogy a parasztság kb. 1,5 millió hold szántóföldet hagyott mûveletlenül vagy ajánlott fel az államnak. Késõbb ezen a hatalmas földterületen (is) állami gazdaságokat és termelõszövetkezeteket szerveztek.
Forrás: Lévai Béla: Lakóhelyünk - Józsa (Honismereti munkatankönyv