A harci események Józsa területén 1944. október 18-22 között zajlottak le. A németek Debrecen felõl Hajdúböszörmény irányába húzódtak vissza, állásaikat a Bocskai és a Kiserdõ utca vonalában alakították ki, az oroszok, ukránok és románok a Bellegelõ felõl lõtték õket. Józsa lakói mozgalmas napokat éltek át akkoriban! Egymást követték a bombatámadások, különösen ijesztõ volt a bombatámadások elõtti Sztálin-gyertyák (nagy teljesítményû olajégõk, amelyeket hatalmas ejtõernyõkön eresztettek le) vakító fénye és a szirénavijjogás. Emlékezetes maradt a józsaiak számára az az éjszaka is, amikor a kastély melletti repülõgép-javító mûhelyt a menekülõ németek felgyújtották, és "egész éjjel égtek a hodályok".
"Sírkövek a Gönczy Pál utcai zsidó temetõben"
A közigazgatás vezérkarának és a tanítóknak egy része elmenekült, a lakosság többsége azonban itthon maradt, a kertek végében és az erdõk távoli zugaiban ásott bunkerekben vészelte át a nehéz napokat és éjszakákat. A sors kegyének köszönhetõ, hogy emberi életben alig esett kár, bár több akna- és ágyúbelövés érte a falut. Az alsójózsai iskola közelében több láncosbomba is felrobbant. Jelentõsen csak egy épület rongálódott meg.
Több tucatnyi a fronton elesettek és az eltûntek száma. Bagdács Józsefet a lakásán ölte meg egy román a Csúcsban, ott temették el a Monostori-erdõ szélén, "a Csúcsba vezetõ út rajta megy keresztül". Bencze János szovjet hadifogságban halt meg, Dalmi János Voronyezsben esett el. Dávid József erdészt a légnyomás pusztította el a monostori Szolnokitanyán, Kajtor László hadnagy 1944. augusztus 5-én halt hõsi halált a Szovjetunióban, Tatarovban. Kövér Imre 1944-ben Romániában hunyt el egy vasúti kocsiban, Mezõ Antalt és három legényfiát bellegelõi tanyájukon lõtték agyon az oroszok. Nagy József Szibériában halt meg 1944-ben, Németi Sándornét az oroszok egy sorozatlövéssel végezték ki, amikor menekülni próbált Nagyszentgyörgy utcai házának ablakán keresztül. Simon Mihály a Don-kanyarban halt meg 1943-ban, Szabó Mihály pedig 1944-ben Mukovicánál. Tolvaj Balázs bombatámadás során pusztult el a Templom és az Óiskola utcák közötti fûaljon: maga alá temette a bunker. Vass János 1944 június 24-én esett el a Szovjetunióban, haláláról hivatalos értesítést kapott a családja...
Ha virágot viszel halottaid sírjára a Klastrom-parti temetõbe, állj meg egy percre a második világháború áldozatainak az emléktáblájánál is. Gondolj arra, hogy ezeknek az
embereknek a többsége névtelen tömegsírban nyugszik messze idegenben. Az õ sírjukra talán még soha senki sem helyezett egyetlen szál virágot sem...
A második világháború több emberi áldozatot követelt településünkön, íme az elesett józsaiak névsora: Abai János, Bagdács István, Bagdács József, Bagdács Sándor, Balogh Antal, Balogh Mihály, Bencze János, Braun boltos, Burai Sándor, Szálai Csíkos János, Dalmi János, Dávid József, Ferenczi József, Füzesi István, Gerõcz Lajos, Györfi István, Hatházi Sándor, Himer Gyula, Jónás István, Jónás Sándor, Juhász Mihály, Juricskó József, Jurácsik István, Kajtor László, Kalmár István. Katona István, Kállai Sándor, Kiss János, Kónya Imre, Korpás Antal, Kövér Imre, Lajter Imre, Lévai János, Lupó László, Mezõ Antal és három legény fia, Mezõ Gábor, Molnár István, Molnár Imre, Molnár János. Nagy József (l), Nagy József (2), Nádas Gyula, Németi Sándorné, Papp György, Papp István, Pataki Lajos, Porczió Sándor, Radácsi Ferenc, Sajtos Sándor, Sári Gábor, Simon Mihály, Sípos Mihály, Svarcz Gyuláné, Soltész István, Szabó Mihály, Szálkai Demeter, Szalóki Benjámin, Szele Lajos, Szûcs Róza, Tolvaj Balázs, Tóth János, Tóth József, Török Imre, Varga István, Varga János, Varga Lajos, Vass János, Végh József és mások.
Kitekintés:
1944. október 19. A II. ukrán front egységei - vereséget mérve a németekre - elfoglalták Debrecent. December 21-én a Református Kollégium imatermében összeült az Ideiglenes Nemzetgyûlés, mely másnap megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Debrecen - immár másodszor - Magyarország fõvárosa.
Forrás: Lévai Béla: Lakóhelyünk - Józsa (Honismereti munkatankönyv)