Sándor Imréné Baráti Eszter: Visszaemlékezések (részlet)
1920 körül szerveztünk a férjemmel egy 20-25 tagból álló "Mûkedvelõ Ifjúság" nevû csoportot hûséges, ragaszkodó tanítványaink seregébõl. Az õ segítségükkel a háborúba elvitt harangok helyett - tisztán mûkedvelõ elõadások bevételébõl - 18 millió korona értékben az alsójózsai református egyház részére két harangot vásároltunk. A feliratok a harangok oldalán bizonyítják, kik voltak azok a fiatalok, akik hívó szavunkra olyan áldozatos munkát végeztek, folyamatosan, szinte pihenés nélkül, amit nekik elfelejteni nem lehet soha.
/Az alsójózsai "Mûkedvelõ ifjúság" az 1930-as években
Középen Sándor Imre igazgató tanító, elõtte a felesége, Barat Eszter tanítónõ/
A Klebelsberg-féle iskolaépítési akcióból Alsójózsa kimaradt. A helyzet tarthatatlan volt. A régi iskola épülete, a tanítói lakás is megérett a lebontásra. Nyomorúságos helyiség volt mindkettõ.
Sándor Imre kérvényt kérvény után írt, saját költségén háromszor ment fel Budapestre a minisztériumba, míg kiharcolta a három tantermes, két tanítói lakással ellátott iskola felépítését. Amely fel is épült, de hogyan! Dr. Huszka miniszteri tanácsos személyesen eljött Józsára, hogy meggyõzõdjék arról, a kérvényben leírtak megfelelnek-e a valóságnak. A valóság megtekintése Huszka szerint még szomorúbb képet mutatott, mint Sándor Imre igazgató leírása. Itt Józsán ígéretet tett a miniszteri tanácsos, hogy az iskola felépítését biztosítja, de csak abban az esetben, ha a község központjában, és nem ott a faluszélen, megfelelõ telket tudnak biztosítani. Az egyház azonban olyan szegény volt, hogy még a két tanítóját sem tudta rendesen fizetni! Mibõl vett volna telket?
Már majdnem dugába dõlt a sok szép terv, a sok fáradság és szép remény. Sok éjszakai és nappali gondolkodás, tépelõdés után összehívtuk a Mûkedvelõ Ifjúságot, feltártuk a valóságos helyzetet, és ezek a nagyszerû fiatalok el merték vállalni a 18 millió koronás harangok után a több mint 17 milliós értékû telek megvételét. "Újabb munkára fel!" - ez volt a jelszavunk, és az alsójózsaiak jelmondata: "Összetartásban az erõ!"
A Horváth családtól megvettük 17 millió értékben a 600 négyszögöl területû telket. Ezt az összeget másfél év alatt mûkedvelõ elõadások jövedelmébõl pontosan ki is fizettük. 1927-ben megkezdték a színpados iskola építését. 1928 õszén az új iskolában megindult a tanítás. 45 ezer pengõ segítséget kaptunk az államtól. Ötezret a bankból vettünk fel kölcsönképpen. Ezt pontosan, határidõre ki is fizettük. Az iskola 53000 pengõbe került.
Az egyik elõadás a másikat érte, nem volt szünet, kellett a pénz. Eljártunk Hajdúböszörménybe, Debrecenbe, a Köntöskertbe, Pallagra és Felsõjózsára, és végül minden adósságot kifizettünk!
Olyan csodálattal, szeretettel nézek ezekre a fiatalokra, hogy azt kimondani nem tudom, még ma sem! Felépült az új, szép iskola, de minden tanterem üres volt. A gyerekek a padlón ülve tanultak, ölükben a palatáblával, a könyvekkel. Az ifjúság újabb munkát vállalt! Két év alatt a három tanterem padokkal, szekrényekkel, dobogókkal, asztalokkal, fogasokkal és sokféle szemléltetõ eszközzel lett felszerelve. Minden ablakra fehér rolót vettünk. Ebben már az egész falu segített.
A "Mûkedvelõ Ifjúság", a társadalmi munkások és az önkéntes adakozók nevét, önzetlenül végzett nemes munkájuk minden eredményét Sándor Imre igazgató egy kb. 20 méter hosszú papírszalagra felírta, és saját termének falában elhelyezte egy bronz kazettában megörökítés végett. Sok tiszta, nemes szívû ember áldozatos munkája legyen példaképe minden fiatalnak!
Kitekintés:
1920. május 8-án a debreceni egyetemi ifjúság az esti órákban a város utcáin felvonulva tüntet a trianoni "békeszerzõdés", Magyarország feldarabolása ellen. 1921. június 6-án a debreceni egyetem ünnepség keretében felveszi a Tisza István Egyetem nevet.
1923-ban ünnepélyes keretek között került sor a Déri Múzeum alapkõletételére. 1924-ben a városi fõreáliskola felvette a Fazekas Mihály Gimnázium nevet.
1927-tõl megjelent a Debreceni Szemle, a város tudományos folyóirata. Június 3-án nagyszabású ünnepség keretében helyezték el a debreceni egyetem központi épületének alapkövét. Az ünnepségen megjelent Horthy Miklós kormányzó. 1930-ban megnyílt a Déri Múzeum.
1937-ben az elszakított területekrõl 14.000 menekült érkezett városba.
Forrás: Lévai Béla: Lakóhelyünk - Józsa (Honismereti munkatankönyv )