A legfontosabb dolog, amit meg kell jegyezni, hogy a kapcsolattartás joga a gyermek joga, ezért az a szülõ, aki a nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását akadályozza egy évig terjedõ szabadságvesztéssel büntethetõ.
A szülõ az egymás közötti civakodásban néha megfeledkeznek a közös kiskorú gyermek jogairól és érdekeirõl, hiszen az õ érdeke, hogy már a szülõk közötti életközösség megszakadása után minél hamarabb kialakuljon a tõle különélõ szülõvel a kapcsolattartás rendje. A bírósági eljárásban is könnyebb errõl a kérdésrõl akár egyezséget, akár határozatot hozni, ha az eljárás során a kapcsolattartás már mûködik.
A bírói gyakorlat az elmúlt években változott a kéthetenkénti hétvégi kapcsolattartáson túl hétközbeni kapcsolattartásra is lehetõség van és a hétvégi kapcsolattartás is hosszabb lett, már péntek délután elviheti a különélõ szülõ a gyermeket. Szabályozható akár a szenteste, melyik évben melyik szülõnél töltheti a gyermek ezt az idõszakot. Az iskolai szünetek fele, páros ünnepek egyik napja, nyári szünidõbõl 30 nap illeti meg a különélõ szülõt, melyet kétszeri összegfüggõ kéthetes idõszakban szoktak a felek meghatározni.
A szabályozott kapcsolattartás lényege, hogy végrehajtható legyen, bárki számára nyilvánvaló lehessen, hogy a gyermek éppen melyik szülõnél van jogszerûen. Meg kell jegyezni azt is, hogy a különélõ szülõ a gyermeket akár külföldre is viheti, errõl azonban a másik szülõnek is tudnia kell. A betegség vagy más okból elmaradt kapcsolattartást pótolni kell.
Legjobb, ha a szülõk a kapcsolattartás kialakításánál a gyermek érdekeire tekintettel egyezséget kötnek.
Az illetéktörvény 2011. november 21-én elfogadott módosítása a válópereket is érinti, a bontóper illetéke 2012. január 1-tõl 12.000,- Ft-ról 30.000,- Ft.
