Bár Józsán megoldott a szelektív hulladékgyûjtés, ennek ellenére elterjedt "divattá" vált a mûanyag hulladékok (pl. PET-palackok) elégetése. Az orrfacsaró bûz sem kellemes, de sokan nem is tudják, hogy ennek a káros és egyébként tiltott tevékenységnek a következménye súlyos és halálos betegségek egész sora lehet. Magyarországon minden évben halnak meg emberek a mûanyagégetés miatt elkormolódott, és így rosszul mûködõ kéményekbõl visszaáramló szén-monoxidmérgezésben vagy közvetlenül a felszabaduló mérgezõ gázoktól. Azt azonban felbecsülni is nehéz, hogy hány ártatlan ember betegszik meg az évek hosszú sora alatt a felelõtlen, tudatlan, vagy egyszerûen csak kapzsi embertársai miatt.
Egy súlyosan egészségkárosító és egyre terjedõ tevékenység megfékezéséhez kérjük mindenki segítségét!
A mûanyag palackokat, zacskókat, dobozokat és egyéb mûanyagokat tartalmazó termékeket néhányan otthon fûtésre, melegítésre használják. A mûanyagok égésekor olyan anyagok szabadulnak fel, mint pl. az elsõ világháborúban harcigázként alkalmazott foszgén, a rákkeltõ vinil-klorid, dioxinok, furánok, formaldehid, cián-vegyületek.
Ha mûanyagot égetünk, vagy a környezetünkben teszi ezt valaki, emiatt bizonyítottan elszenvedhetjük a következõ egészségkárosodások valamelyikét: daganatos megbetegedések (tüdõ, száj- és orrüregi, pajzsmirigy, hasnyálmirigy, máj, bõr, leukémia), magzati fejlõdési rendellenességek, hormonális elváltozások, endometriózis, termékenységi problémák, cukorbetegség, máj- és veseelégtelenség, légzõszervi betegségek, idegrendszeri zavarok és vérképzõszervi betegségek, az immunrendszer betegségei, allergia, szemirritáció, bõrgyulladás.
Ezért a mûanyagok égetését 2001 óta kormányrendelet tiltja, amely szerint a tilalom megszegõit 100 ezertõl 500 ezer forintig terjedõ bírsággal kell súlytani.
A környezetünkbe kerülõ dioxin-vegyületek 79%-a mûanyag hulladékok elégetése során keletkezik. A levegõbe juttatott méreg lecsapódik a talajon (lebomlása a talajban 8-20 év) és a növényzeten. A dioxin haszonállataink szervezetébe az elfogyasztott (szennyezett) takarmánnyal jut. A dioxin az emberi szervezetbe az elfogyasztott állati és növényi eredetû táplálékainkkal, valamint a füst belégzésével kerül. Mivel a dioxin-vegyületek lebomlása a testben rendkívül lassú (felezési idõ akár 135 év) így az évek során egyre nagyobb mennyiségû méreg halmozódik fel a szervezetünkben és az említett megbetegedések valószínûsége is egyre nagyobb.
Semmiképpen ne égessük el a: -mûanyagokat (palackok, csomagolóanyagok, mûszálas textíliák), -tartósított fát (kerítésléc), -gumikat, - klór tartalmú gyomirtószerrel kezelt növényeket, -vegyszereket, -permetszereket, -festékeket és azok csomagolóanyagait!
Mindannyiunk egészsége érdekében fontos, hogy ne legyünk elnézõek a mûanyagot égetõkkel szemben: próbáljuk meg lebeszélni õket errõl. A mûanyag hulladékokat gyûjtsük szelektíven.
Terjesszük rokonaink, ismerõseink, szomszédaink, levelezõpartnereink körében ezt az anyagot a mûanyagégetés ártalmasságáról. A cikk kikerül a Józsanet facebook oldalára is, könnyen megosztható.
NE FELEDJÉK, EGY LEVEGÕT SZÍVUNK!