John David California: Rozshegyezõ
Az idén elhunyt világhírû amerikai író, J. D. Salinger kultregénye, a Zabhegyezõ ihlette meg a J. D. California álnéven publikáló Frederik Coltingot. Azonban korántsem a negyven éve vidéki magányban élt nagy elõd mûvének fejleményregényét, folytatását akarta megírni, sokkal inkább egy azzal párbeszédbe lépõ történettel rukkol ki. Valójában kommentárként, paródiaként vagy akár Salinger és a fõszereplõ irodalmi kritikájaként is felfogható a jelen könyv. A magyar olvasók kiváltságos helyzetben vannak, mert a mûvet plagizálás vádjával az USA-ban meghatározatlan idõre betiltották. Az amerikai antihõs, Holden Caufield tehát - hatvan évvel elsõ színre lépése után - újraéled. Mert egy látszólag normális napon J. D. Salinger letörli a port öreg írógépérõl, és felébreszti Mr. C-t, azaz Caufieldet. A fõszereplõ az Aranykor nevû öregek otthonában ébred, azzal az õt mindig borzoló, zavaró késztetéssel, hogy meneküljön jelen helyzetébõl. Felszáll egy buszra, és utolsó utazásra indul New York utcáin. Az öregkori leépültség terhével keresi fel egykori otthonát, majd barátját, Stradlatert, "miközben egy valamikori élet romjain borong". Belsõ monológja tinédzserkori önmagát idézi: "Tényleg van valami lehangoló abban, ha az ember így tévelyeg a múltjában. Igazából nem tudom miért, de talán mert a valóság soha nem fedi az emlékeket. Valahogy elcsúsznak egymáson a képkockák".
René Goscinny: Asterix, a gall
Asterixet, a gallt és behemót barátját, Obelixet minden bizonnyal még azok is ismerik, akik soha nem fogtak kezükbe képregényt. Fõhõseink tavaly töltötték be ötvenedik születésnapjukat - 1959-ben jelent meg elsõ történetük a Pilote hasábjain -, és akár e jeles évfordulóra való megemlékezésként köszönthetjük, hogy a kiadó a sorozat újbóli megjelentetésére vállalkozik. "Idõszámításunk elõtt 50-ben járunk. A rómaiak megszállták egész Galliát. Illetve... Nem az egészet! Egy kis, megtörhetetlen gallok lakta falu még mindig ellenáll a hódítóknak." - így kezdõdik a sorozatnyitó történet, amelybõl kiderül, hogy miben is rejlik a bátor gallok titka. Az elsõ kalandokban bemutatkoznak a fõszereplõk, a ravasz Asterix és elválaszthatatlan jó barátja, a hatalmas de vajszívû, Obelix, az elsõ ránézésre kissé habókos druida, a varázsfõzet-készítõ Panoramix, a Bárd, akinek "mûvészetét" - saját magán kívül - mindenki elviselhetetlennek tartja és a többiek; valamint az ostoba és arrogáns nagyhatalomként viselkedõ Róma katonái. Az Albert Uderzo karakteres, képi humorban gazdag rajzait, hasonlóan szellemes - új fordításban olvasható - szöveg kíséri.
