Szentgyörgy földesura: Várday István Mátyás király fõkancellárja, kalocsai bíboros érsek (1425 körül -1471).
A középkori Szentgyörgyöt birtokló Várday család legmagasabb tisztségbe emelkedett tagja István volt, aki 1425 körül született Kisvárdán. Mûvelt ember volt, felsõfokú tanulmányait a krakkói egyetemen kezdte, majd Bécsben, aztán az olaszországi Ferrarában és Padovában folytatta. A padovai egyetemen szerzett doktori fokozatot 1450-ben. Mint jogi ügyekben jártas, latinul és más idegen nyelveken is beszélõ ember hazatérte után egészen fiatalon fontos állami és egyházi méltóságokat töltött be. 1451-ben nagyváradi kanonok, 1454-ben egri prépost lett. Jártas volt a hadászatban is! Bonfini, a híres történetíró írja róla, hogy Magyarország határait ügybuzgón védelmezte a törökökkel szemben. 1454-ben fontos állami ügyben Németországban járt, 1457-ben pedig 500 tagú lovagi küldöttséget vezetett a franciaországi Tours (ejtsd: túr) városba, hogy a sabariai (szombathelyi) születésû Szent Márton sírjánál tisztelegjen. Az eseménnyel kapcsolatos fényes ünnepségekrõl több francia krónika is megemlékezett.
1464 elején Mátyás végrehajtotta az államügyeket intézõ királyi hivatal (kancellária) reformját: egyesítette a titkos és fõkancellári tisztségeket és egyidejûleg két fõpapot, Várday István kalocsai érseket és Vitéz János nagyváradi püspököt nevezte ki a kancellária élére. A király új aranypecsétet készíttetett, s a régi nagypecséttel együtt átadta Várday Istvánnak és Vitéz Jánosnak: az õ feladatuk lett a hivatalos okiratok, királyi diplomák megerõsítése, a pecsét õrzése.
Minek köszönhette Várday István ezt a nagy megtiszteltetést, a király bizalmát? Nem másnak, mint tehetségének, felkészültségének, a király iránti hûségének és annak a kitartó diplomáciai küzdelemnek, amelynek eredményeként 1464. március 29-én - uralkodásának hatodik évében - végre Mátyás fejére került a magyar korona! Egy hónappal késõbb, 1464. április 26-án Mátyás király hálája jeléül megerõsítette azt a kiváltságlevelet, amelyet édesanyja, Szilágyi Erzsébet adott a szentgyörgyi lakosoknak, "mely által ezek a debreceni vám fizetése alól felmentettek."
Szilágyi Erzsébet kiváltságlevelet adott a szentgyörgyi lakosoknak
Mátyás király az elkövetkezõ években kitartóan kérte a pápát, hogy Várday Istvánt nevezze ki bíborossá. (A bíboros a pápa után a legmagasabb méltóság a katolikus egyházban. Viselete a bíbor szövetbõl készült palást, a vörös kalap és a zafírgyûrû.) II. Pál pápa Várday István fõ- és titkos királyi kancellárt és kalocsai érseket 1467. szeptember 18-án avatta bíborossá.
Várday István további életérõl keveset tudunk. 1471 januárjában halt meg, életének 46. évében. Nem lenne teljes a róla alkotott képünk, ha meg nem említenénk, milyen jelentõs szerepe volt szülõvárosának, Kisvárdának a fejlesztésében is. Több kiváltságlevelet adott a település lakosainak és az õ nevéhez fûzõdik a kisvárdai vár építése.
Utolsó befejezõ rész holnap.