Mátyás király idején mezõváros volt Józsa
Mátyás király uralkodása idején (1458-1490) Magyarország fénykorát élte. Uralma alatt az ország fejlõdése tovább gyorsult, katonailag megerõsödött, az európai nagyhatalmak sorába emelkedett, a királyi udvar a korabeli európai mûvészet és mûvelõdés egyik központja lett. Az ország gyors fejlõdésének az egyes falvak, városok fejlõdése, meggazdagodása volt az alapja. A Szentgyörgy szomszédságában fekvõ két nagy mezõváros - Debrecen és Böszörmény - a királyé és az édesanyjáé, Szilágyi Erzsébeté volt.
Szentgyörgy földesura az a Várday István lett, aki a király hatalomra jutását diplomáciailag és karddal is lelkesen támogatta. Ezért a király a legmagasabb pozíciókba juttatta mind állami, mind egyházi hivatalokban. Várday Istvánnak így módjában állt saját birtokait is fejleszteni, a királytól szabadalomleveleket, kiváltságokat szerezni. A középkori Szentgyörgy legjelentõsebb éve: 1458. Hunyadi Mátyást ebben az évben választották királlyá, és Szentgyörgy oppidum (mezõváros) lett. A mezõváros falusias jellegû, de már városi kiváltságokkal rendelkezõ település volt. Többnyire a kereskedelmi utak mentén fekvõ, királyi, egyházi vagy világi nagybirtokos tulajdonában lévõ falvakból fejlõdtek ki a mezõvárosok. Kialakulásukat nagymértékben elõmozdította a mezõgazdasági árutermelés, a kereskedelem. A 15. században többségük már adókedvezményekkel, szabad bíróválasztással rendelkezett. 1458-ban Szentgyörgy nem csak mezõváros lett, országos vásárát is említik az oklevelek. Három évvel késõbb 1461-ben újra országos vásárt tartottak a Szent György-templom és az országút közötti vásártéren. Külföldi kereskedõk is részt vettek a vásáron, régészeti feltárások során több, 15. századi svéd ezüst pénz került elõ a földbõl. A Tócó-parton találtak aranypénzt is, melyen Mátyás király arcképe van.
1460-ban Mátyás király kiváltságlevelet adott a szentgyörgyieknek: felmentette õket a debreceni és böszörményi vámok fizetése alól, tehát a két városban szabadon árusíthatták terményeiket. 1462-ben Mátyás anyja, Szilágyi Erzsébet levelében utasította vámtisztjeit, hogy a Várday István kalocsai érsek szentgyörgyi birtokán élõ szabad embereket, jobbágyokat vámokkal ne terheljék. 1464-ben Mátyás megerõsítette az édesanyja, Szilágyi Erzsébet által a szentgyörgyieknek adott kiváltságlevelet, amely felmentette õket a debreceni vámok fizetése alól.
Ebben az idõben a lakóházak többsége a templom közelében állt, az országút és a Tócó között. Az eddig feltárt házmaradványok többsége arról tanúskodik, hogy a házak többsége egyosztatú volt, egyetlen helyiségbõl állt, melyeket külsõ, házon kívüli kemencével fûtöttek.
A templomtól északra a régészek feltárták a tégla- és mészégetõ maradványait is: templom tégláit a helyszínen égették ki.
Hamarosan folytatjuk.