Mikor kezdett el érdekelni a zene?
T.Á: Két-három éves koromban sok innen-onnan hallott dallamot visszadúdoltam, ez már akkor is feltûnt a családomnak, de legfõképpen nagymamámnak, aki fiatal korában sok ideig zongorázott. Komolyabban az után kezdett el érdekelni, miután nõvérem zongorázni tanult és megérkezett a házba az elsõ zongoránk.
Mikor kezdtél el hangszeren játszani?
T.Á: Amikor kisgyermek koromban a szüleink megvették nõvéremnek a zongorát rögtön nagyon elkezdtem érdeklõdni a hangszer iránt. Teljesen lenyûgözött a hangja, az alakja, az a sok billentyû... Sokszor oda is ültem mellé, eleinte még csak a billentyûket nyomogattam, majd késõbb egyszerûbb dallamokat is fel lehetett ismerni. 4 éves koromban hívták hozzám az elsõ zongoratanárt, onnantól kezdve folyamatosan kapcsolatban álltam a zenével. Elõször a zeneóvodában, majd az általános iskola alatt a zeneiskolában.
Hogy jutott eszedbe, hogy 8. osztály után orgona szakon tanulj tovább?
T.Á: Az általános iskola utolsó két évében különösen megszerettem a zongorát, hála tanáromnak: Laskay Editnek, és a családunkkal régóta barátságban álló Dr. Karasszon Dezsõ orgonamûvésznek, aki végül is meglátta bennem a tehetséget és megszerettette velem az orgonát. Nagyon lelkes voltam, úgy éreztem egész életemben ezt szeretném csinálni. Ez hatalmas energiát adott nekem, amire szükségem is volt, mert nagyon kevés idõm maradt felkészülni a felvételire. Viszont rengeteget gyakoroltam, és ebben az erõsen motivált állapotban élvezet volt a felvételire készülni.
Miért vetted fel az orgona mellé a zongora szakot is?
T.Á: A zongora ugyan úgy a személyiségem része, mint az orgona, se többé se kevésbé. Ahogy az embernek két keze van, én is csak ezzel a két hangszerrel vagyok igazán teljes. Egyik nélkül sem tudnám elképzelni az életemet, egyiket sem szeretem jobban, mint a másikat.
Nem jelent ez a két szak túl sok elfoglaltságot?
T.Á: Nagyon sok elfoglaltságot jelent már önmagában a gyakorlás is, ami naponta minimum hat órát jelent. Emellett még ugyan úgy érettségire készülök, mint bármelyik velem egy idõs fiatal. Mindezek mellett nekem még rengeteg zenei órám is van. Ez nagyon megterhelõ volt számomra, általában reggel 8 órára elmentem az iskolába, este 8-ra hazaértem és csak ez után kezdhettem hozzá a tanuláshoz, gyakorláshoz. Ez sajnos nem ment jól sokáig, ezért úgy döntöttem magántanulóként folytatom tovább az iskolát. Így nem kell bejárnom az órákra, mindent magamtól kell megtanulnom, félévkor és évvégén pedig számot kell adnom a tudásomról. Ez a rendszer szerencsére nagyon jól bevált. A kitûnõ zenei átlagom mellett a közismereti átlagom is jó. Természetesen nagyon sokat köszönhetek zongoratanáromnak, Grünwald Bélának és orgonatanáromnak Sárosi Dánielnek is, akik mindig támogatnak és mellettem állnak.
Mikor volt az elsõ versenyed?
T.Á: Elsõ komolyabb megmérettetésem 2008-ban volt Szegeden.
Milyen versenyeken vettél még részt? Milyen eredményeket értél el?
T.Á: Sok versenyen részt vettem már, a legkisebbektõl a legnagyobbakig. A kisebb iskolai versenyeken kívül hármat emelnék ki. A 2008-ban megrendezett III. Szegedi Országos Orgonista Találkozón elsõ helyezést értem el. Idén márciusban, a Budapesten megrendezett X. Országos Szakiskolai Orgonaversenyen Vierne-különdíjjal tüntettek ki. A IV. Szegedi Nemzetközi Orgonista Találkozóról pedig, a múlt hónapban 2. helyezéssel térhettem haza.
Miért fontos, hogy versenyeken is elindulj?
T.Á: Egy versenyen rengeteget lehet tanulni, nagyon sokféle zenei felfogás képviselõit hallhatjuk, tanulhatunk versenytársainktól, a zsûritõl. Továbbá egy verseny alkalmával az ember el tudja magát helyezni az országos vagy nemzetközi mezõnyben, emellett egy sikeres szereplés segíthet kiépíteni egy pozitív szakmai egzisztenciát, jó benyomást kelthet az emberrõl.
Kántorként is tevékenykedsz. Mióta?
T.Á: Kántorként 2009 augusztusa óta tevékenykedem a Füredi utcai Református Templomban.
Mik a távlati céljaid?
T.Á: A közeljövõben több szólóestet is adok majd, 2011-ben pedig ismét versenyekre fogok készülni. A szakiskola elvégzése után pedig a debreceni és budapesti fõiskolák mellett mindenképpen szeretnék külföldön, Németországban is tanulni.