A mondai Turul az élõvilágban egy nagy testû sólyommal (altaji havasi sólyom, Falco rusticolus altaicus), vagy a kerecsensólyommal (Falco cherrug) azonosítható. A szó török eredetû (a togrul vagy turgul vadászsólymot jelent). Az õsi magyar nyelv három szót ismert a sólymok különbözõ fajtáira: a kerecsen, a zongor (ebbõl származtatható a Zsombor név is) és a turul szavakat.
Turul az õsi magyar hitvilágban
A legendák kétszer is említik a Turult. Álmos fejedelem születése Anonymusnál olvashatjuk: "Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek- nagyon sok idõ múltán Magóg király nemzetségébõl vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentu-mogyerben Önedbelia vezérének Emese nevû lányát. Ettõl fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni csodás eset miatt nevezték el Álmosnak, mert teherben levõ anyjának álmában isteni látomás jelent meg héja-forma madár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette õt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhébõl forrás fakad, és ágyékából dicsõ királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el."
A Budai Képes Krónika szövegében a középsõ rész így hangzik: "Álmos vezér anyjának álmában egy héja-forma madár jelent meg, rászállott és ettõl teherbe esett, méhébõl sebes patak fakadt, mely nem a saját földjén növekedett meg. Ezért történt, hogy ágyékából dicsõ királyok származtak." Emese gyermeke test és vér szerint az apáé volt, Ugek vezéré, aki maga is a Turul nemzetségbõl származott. Az álomban érkezõ turul, a közvetlen õs, csak ennek az apaságnak az érvényét erõsítette meg, és azt, hogy az utód az apánál különb, a régi õsre hasonlító, de annál nagyobb hatalmú fejedelem lesz. (A belsõ-ázsiai népeknél a víz szimbóluma a hatalmat jelöli.) Ez tipikus dinasztikus eredetmonda, melynek lényege, hogy a születendõ utódokat már elõre magasztalja, és fényes jövõt jósoljon egy még nem létezõ dinasztiának.
Honfoglalás
A turul második szerepe a honfoglalás legendájában van. E szerint a magyarok fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni õket. Az emberek megkísérelték megtámadni a sasokat, de nem sikerült, mert mindig máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor Turul és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva, a többi sas elmenekült. Ezért elhatározták a magyarok, hogy máshová mennek lakni. Elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a Turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék õt, míg el nem tûnik a szemük elõl. Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvõ tetemeken lakmározó keselyûk közül egy arra repülõ Turul a magasból lerúgta az egyiket. Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyar felkerekedett és követte a turult. Ahol a madár eltûnt a szemük elõl, ott tábort ütöttek, majd ekkor ismét elõtûnt a turul, és a magyarok újra követték minden népükkel együtt. Így jutottak el Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltûnt szemük elõl, ezért itt maradtak.
Ennek a mondának a valóságos alapja az, hogy a magyarok anélkül, hogy tudták volna, valóban addig a helyig vonultak Európában nyugat felé, ahol a kerecsensólyom - a Turul - fészkel.
Turulszobrok a Kárpát medencében címû fotókiállítás megtekinthetõ a Józsai Közösségi Házban április 6-20-ig. A megnyitóról készült beszámolónkat a hírek menüpont alatt találják vagy kattintson ide. A kiállításról készült képek megtekinthetõk a galériában vagy katt ide.