2010. szeptemberétõl mûködik hivatalosan Tehetségpontként intézményünk, novemberben pedig az Óvodapedagógusok Országos Tehetségsegítõ Tanácsának alapító tagja és elnökségi tagja lettem. Így intézményünk is bekapcsolódhat az országos hálózat munkájába is. A Tanács munkáját Nagy Jenõné fõiskolai adjunktus Asszony koordinálja. 2011 januárjában térségi Tehetségsegítõ Munkaközösséget alakítottunk Debrecen és környéke 12 óvodájának részvételével. Ezzel párhuzamosan 2 tehetségmûhelyünk mûködésére kaptunk anyagi támogatást az Oktatásért Közalapítványtól.
A Géniusz Program jóvoltából továbbképzéseken, konferenciákon, szimpóziumokon, tehetségnapokon veszünk részt. Örülünk, hogy olyan emberek vesznek körül bennünket, mint Debrecen város Oktatási Osztályvezetõ Asszonya, Pappné Gyulai Katalin, aki példát mutat nekünk és nagy elkötelezettje a tehetségfejlesztõ munkának, valamint Somogyi Béla Alpolgármester Úr, aki már képviselõként is figyelemmel kísérte, értékelte, segítette munkánkat.
Pedagógiai hitvallásunk, hogy minden gyermek külön egyéniség, aki kincset hordoz magában, és a környezete feladata az, hogy hozzásegítse õt e kincs feltárásában. Ez a kincs természetesen õ maga, akit egyfelõl hagyni, másfelõl segíteni kell képességei kibontakoztatásában, valamint, hogy megtanulja tisztelettel elfogadni saját maga, mások és a környezet értékeit. Az erõsségeket figyelembe véve alakítjuk ki a csoportok profiljait (hagyományõrzõ, természetvédõ, mûvészeti, sport) és a tehetséggondozásnál is ez az alap. Természetesnek tartom, hogy egy adott tehetségfejlesztõ csoportot olyan pedagógusok irányítsanak, akik azon a területen a legjobbak. Ezáltal nem csak a gyerekeknek élmény, tehetségkibontakoztatás ez a program, hanem a velük foglalkozó felnõtteknek is, hiszen kibontakozhat abban, amit szeret, így ad is és kap is. Az óvodánkat támogató alapítványban is nagy hangsúlyt kapott tehetséggondozói munkánk támogatása.
A tehetségek felismerése, azonosítása, majd kibontakozásának elõsegítése hosszú távú feladatunk, amely nem zárul le az óvodából való kilépéssel. Tehetségígéreteink életútját nyomon követjük, bármikor visszavárjuk õket óvodánkba. Óvodapedagógusaink sokszínû tehetséggondozó programokat dolgoztak ki. Ezek a programok a gyermekek adottságaira, valamint a helyi adottságokra épülnek. A mûhelyekben résztvevõ gyermekek sokszínûsége a gyermekek kulturális, anyagi, életmódbeli különbözõségébõl is fakad, - bár a hátrányos helyzetû gyermekek száma nálunk kevesebb az átlagnál. Óvodánk családias jellegû, a gyermekek és a pedagógusok jól ismerik egymást. Mivel a tehetséges gyermekekre a szülõ illetve az óvodapedagógus figyel fel, itt az óvodában kap lehetõséget tehetsége kibontakoztatására elõször, esélyt kap az önfejlesztéshez, a kiválasztáshoz, kiválasztódáshoz. Tehetségsegítõ munkánk hatékonyságát a bemeneti és a kimeneti paraméterek összehasonlításával tudjuk vizsgálni, és az eredmények alapján fokozatosan fejlesztjük a gyermekeket.
Áprilisban a XVII. Esztétikai tanácskozáson nevelõtestületünk is képviselte a tehetséggondozás ügyét. Májusban pedig Besnyõn, az Országos Csengettyûs Találkozón veszünk részt óvodapedagógusok és gyermekek, hogy bemutatkozzunk és tapasztalatokat gyûjtsünk.
A gyermekek személyiségfejlesztése érdekében sok-sok tervünk van még, azonban célunk a tehetségbarát társadalom kialakításához való hozzájárulás. Hiszem, hogy kellõ állami szerepvállalással a tehetségazonosításra fordított erõfeszítések hatékonyabban érik el céljukat.
Köszönöm kolléganõimnek, férfi óvodapedagógusunknak, a szülõknek, és mindazoknak a támogatását, akikre eddig is, és a jövõben is számíthatunk.
Simon Imréné
Alsójózsai Kerekerdõ Óvoda vezetõje