Debrecen a Tiszántúl északi harmadában, a Hajdúság közepén található. A város tengerszint feletti magassága 121 méter. Debrecen széles határú, gyorsan fejlõdõ, népes város, 215 ezer lakosával hazánk második legnagyobb települése.
Településünk, a 10 ezer lakosú Józsa (1996-ban íródott forrásunk) éppen félúton fekszik Debrecen és Hajdúböszörmény között, 10-10 kilométerre a két város központjától. Debrecen északnyugati külvárosa, a Nyúlás azonban mindössze három és fél kilométerre van Józsa határától. Napfényes idõben a felsõjózsai templomok tornyából látni lehet a még a Tokaji-hegyet is.
Megfigyelhetõ a domborzati térképeken, hogy Hajdúböszörménytõl keletre van egy 150 méter magas homokhalom. Ennek a magaslatnak Erdõ-hát a neve, és egy sarló alakú keskeny ága benyúlik Felsõjózsa felé: az a Bondor-hát. A Bondor-hát lényegében a nagy területû Hajdúhát déli része, s legmagasabb pontja a 165,7 méter magas Csegei-halom Józsa-Szentgyörgy és Zelemér határán.
Településünknek egyetlen élõ vízfolyása van, a Tócó. A zeleméri Csonka torony közelében ered, keresztülfolyik Józsán és Debrecen nyugati részén, majd a várostól délre egyesül a Kondoros patakkal, s onnan Kösély néven ismerik. Sepsi Judit verse a Tócóról:
Tócó-völgyi képek
A Tócó-völgybe hálni jár az õsz
A vatta-ködben hosszan elidõz
Ruháját vesztve megborzong a nyár
Tar ágán gubbaszt hatalmas madár
Nem rezzennek a Tócó-völgyi fák
Némán tartják a csipke zúzmarát
A tél ma kristály-törvénnyel üzen
Életünk kéklõ domb alatt pihen
A Tócó-völgybe tavasz közeleg
Árok-víz mentén szellõ õgyeleg
Bársony vetésig illattal megyén
Egyensúlyoz egy rozs-lándzsahegyen
A Tócó-völgyben felizzik a nyár
Körbeölel a napsárga határ
Út szalagján tovaillan a fény
Futunk utána kocsin te meg én
Négy évszak, négy versszakban. Nagyon szép költõi képeket figyelhetünk meg a versben.
Nyelvi érdekességek
A Tócó ér neve a nyelvtudósok magyarázata szerint a tó szóból származik, annak kicsinyítõ képzõs változata, tehát azt jelenti: kis tó, tavacska. Elõbb a Debrecentõl nyugatra elterülõ vízállásos, mocsaras Tócó-völgyet jelölte, késõbb aztán a vízfolyást is Tócónak nevezték. Az elmúlt századokban a vízfolyásnak Debrecentõl északnyugatra húzódó szakaszát Macsi-folyásnak hívták, a szentgyörgy-zeleméri felsõ szakaszt pedig Földvár-foknak. Ez utóbbi elnevezést a Mély-ér, a Tócó és a Bodzás-völgy között emelkedõ õskori földvárról kapta a vízfolyás.
Forrás: Lévai Béla: Lakóhelyünk - Józsa (Honismereti munkatankönyv