A fékrendszer feladata a gépjármû lassítása illetve megállítása. Alapvetõen két típusa van: a tárcsa- és a dobfék. Az alapvetõ különbség a kettõ között, hogy míg a tárcsafék egy külsõ súrlódó felülettel, két oldallal rendelkezõ szerkezet, addig a dobfék (nevébõl adódóan egy dobhoz hasonlító) egy pofás, belsõ súrlódású fékszerkezet. A dobféknek kisebb a súrlódó felülete, kisebb a hatásfoka, nem öntisztuló, kevésbé hûthetõ. Ez a régebbi, elavultabb szerkezet. Ma már csak a hátsó tengelyeken használják, kisebb autókon. A tárcsafék ezzel szemben öntisztuló, nagyobb súrlódású felülettel rendelkezik, hatékonyabb fékezési tulajdonságokkal rendelkezik. Ezt használják az elsõ tengelyeken illetve a modernebb, nagyobb teljesítményû autókon már hátul is a nagyobb fékhatás miatt. Ennek is a modernebb verziója, a belsõ hûtésû ventillációs elvû, köznyelven a hûtõbordás féktárcsa. Ennek sokkal jobb a hõelvezetése, mint a tömör féktárcsának (a tömörtárcsát is jellemzõen hátul használják).
/dobfék/
Sokan azt gondolják, ha kemény a pedál, akkor a fék jó. Ez azonban nem így van. Ha a fékrendszernél nem tapasztalunk semmilyen problémát, akkor is érdemes évente az állapotát felülvizsgáltatni. Minimális megbontással, szemrevételezéssel is rögtön láthatóak bizonyos problémák, hibák. Itt nem csak a fékbetétek állapotáról van szó, hanem a tárcsa, illetve a dob állapotáról, és a hajlékony illetve merev fékcsövek állapotáról, valamint arról, hogy nincs-e folyás, szivárgás a munkahengerek környékén. Fontos, hogy a tárcsák, dobok is kopnak, nemcsak a betétek. Így ha elkopott a betét, mindig meg kell vizsgálni a dob/tárcsa állapotát, méretét is, lehet-e még szabályozni, vagy cserélni kell-e. Napjainkban egyre ritkább az olyan tárcsa, ami annyira vastag, hogy kiad még egy szabályzást. Csupán a fékbetétek cseréjét önmagában, a tárcsa szabályzása vagy cseréje nélkül nem javaslom. Ugyanis a szabálytalan, nem sima súrlódó felülettel találkozó új betét bár ugyan elõbb-utóbb bekopik, de akár 40%-al is rövidülhet az élettartama, nem beszélve a tökéletes bekopásig észlelhetõ kisebb fékhatásról. Emellett elõfordulhat, hogy a betét a nagy nyomás és a nem sima felület miatt megég, leporlik, majd visítani, csikorogni fog, és a fékhatás is jóval gyengébb természetesen.
/tárcsafék/
A fékzaj, a fék visítása egy rezonancia, egy magas frekvenciás rezgés. Ennek oka vagy az elõbb említett jelenség, vagy pedig hogy a gyengébb minõségû betétek (költségcsökkentés miatt) nem tartalmazzák azokat zaj/rezgés csillapító védõ rétegeket/lemezeket amit a gyártók elõírnak.
A fékcsöveket azért kell ellenõrizni, mert a fém hollanderek, fém fékcsövek korróziónak vannak kitéve, a hajlékony (gumi vagy mûanyag) rész pedig sérülhet, kirepedezhet idõvel.
Sokszor találkozunk azzal is, hogy a fékpor megjelenik a felnin. Ez egy normális jelenség. Érdemes ezt rendszeresen eltávolítani, mert hosszútávon beleég a fékpor a felnibe, és akkor már szinte lehetetlen eltávolítani.
A kézifék, azaz a rögzítõ fék általában bowdenes megoldású. Itt fontos megjegyezni, hogy télen nem érdemes éjszakára behúzni, mert (fõleg csapadékos idõben) befagyhat, és hiába engedjük ki a kart, a fék nem fog oldódni.
