Várday István halála (1471) után az egymással is állandóan pereskedõ Várdayak nem sok figyelmet fordítottak Szentgyörgyre. A település elvesztette mezõvárosi rangját, a Szilágyi Erzsébettõl és Mátyás királytól kapott kiváltságokat, a lakossága pedig megfogyatkozott. Mint cseppben a tenger, úgy tükrözõdött vissza Szentgyörgy hanyatlásában Magyarország általános romlása. A tehetséges és célratörõ Mátyás király halála (1490) után a fõurak "Dobzse" László cseh királyt ültették a magyar trónra. A gyenge királyi hatalom következtében rövid idõ alatt megsemmisült Mátyás alkotásainak java része. A társadalomban kiélezõdtek az ellentétek, az ország egyre kiszolgáltatottabb lett a törökökkel szemben.
Az 1500-as évek elejére a szentgyörgyi jobbágytelkek száma 14-re csökkent, majd 12 lett, 1549-ben pedig mindössze 10 jobbágyportát írtak össze az adószedõk. Közvetlenül a töröknek való behódolás elõtt Szentgyörgynek 10 adófizetõ jobbágya, 1 bírója, 4 zsellérje és két szolgája volt, vagyis 1550 körül Szentgyörgyön már csak 125-150 ember lakhatott. Sokan beköltöztek a nagyobb biztonságot nyújtó Debrecenbe, errõl a város magistratusának (önkormányzatának) a jegyzõkönyvei tanúskodnak. A 16. század második felében Debrecen város is bérelt bizonyos földterületet településünkön, a városban lakók elsõsorban álattartásra (legeltetésre) használták a szentgyörgyi határt.
Az elsõ komoly török kori csapás 1573-ban érte Debrecen vidékét. A gyulai török bég sarcoló hadjáratot indított a magyarok ellen. Szentgyörgy kezdett elnéptelenedni. 1594 két szempontból is tragikus volt Debrecenre és környékére . Nyáron annyi sáska lepte el a város határát, hogy egyes helyeken "ágyúval lövöldöztek rájuk". "Vidékünkre a legnagyobb csapást - írja Módy György történész - a tizenöt éves háború alatt a török segédcsapataiként felvonult krími tatárok 1594. évi pusztítása jelentette." Négy évvel késõbb Szentgyörgyöt elhagyottnak írták az adószedõk, bár még 1608-ban sem néptelenedett el teljesen: 12 adófizetõvel vették fel a dézsmajegyzékbe, írja Nyakas Miklós történész.
A Várday család férfi ágon való kihalása után megkezdõdött a Várday uradalom széthullása. Minden "jogosult" követelte a maga jussát, minden örökös vagyonrészhez akart jutni. A korábban egységes Szentgyörgyöt is felosztották 1/4 + 3/4 részre.
1. Az egynegyed részt "leánynegyednek" nevezték. Ez Várday Katalin mostohagyermekét (Nyáry Pál egri kapitány fiát és örököseit) illette. A Nyáry-rész, késõbb Jósa-rész a mai Józsa lakott területe: a Gönczy Pál, Bocskai István, Kiserdõ és Hatház utcától délre fekvõ birtokrész volt.
2. Szentgyörgy birtok nagyobbik részét (háromnegyedét) Esterházy Miklósné (Nyáry Krisztina) örökölte az édesanyjától, Várday Katalintól. Ez a terület zömében szántóföld és erdõ ma is, csak századunk közepén kezdték beépíteni Józsával szomszédos területeit (Oncsa, Csonkatorony utca, Mihályiaki utca környéke).
Érdekesség: Nyáry Krisztina azért örökölt háromszor nagyobb földterületet a Várday vagyonból, mint Nyáry Miklós, mert õ Várday Katalinnak vérszerinti gyermeke volt!
Végül egy levélrészlet, melyet Várday Katalin írt a férjének Nyáry Pálnak:
Szolgállatommat ajánlom Kegyelmednek mint szerelmes uramnak. Adj ön az Úristen Kegyelmednek minden kívánsága szerént való jókot, jó egésséget.
Édes Uram, az istenért kérem kegyelmedet, hogy írjon a maga állapotjárul, ha fokságban vagyonn-é Kegyelmed vagy mi álapotban vagyon, mert az Varkocz uram szolgája meg nem jöt. Mingyárást egyik szolgáját bocsássa alá Kegyelmed, kitõl halhasak valami hirt
Kegyelmed fel õl. Többet Írtam volna, édes uram, de még igen beteg vagyok, csak most tágolt az hagymáz el rulam. Az gyermekink mind egésségben vadnak. Édes uram, soha az lelkem meg nem nyugszik vala, meddig Kegyelmed szolgáját nem láthatom. Tudom, hogy betegségem is nem tágul, szánjon meg Kegyelmed, édes uram, tudósítson Kegyelmed álapota felõl, mingyárást meggyógyulnék, ha jó hirt halhatnék Kegyelmed felõl.
Isten tartsa meg Kegyelmedet sok jó esztendeig jó egésségben, édes uram, és hozza meg Kegyelmedet az úristen nagy jó szerencsével, írtam Várdában az betegágyamban, Novembris 16., anno Domini 1604.
Kegyelmednek, édes uram, szolgál szeretettel míg él
Warday Kata mp.
/Esterházy Miklós és Nyáry Krisztina/
Az 1600-as évek végére Szentgyörgy teljesen elnéptelenedett, a pusztává vált területet hol Debrecen, hol Hajdúböszörmény városa vette bérbe, de nem szántották, csak legeltetésre használták. Valamennyi szentgyörgyi épület elromosodott, a Szent-György templom is, melynek tégláit széthordták, csak az alapfalai maradtak a földben az 1910-es évekig.
Forrás: Lévai Béla: Lakóhelyünk - Józsa (Honismereti munkatankönyv)