A válás alapvetõ oka a házasságkötés - tartja a mondás. Féligazság. Az élettársi kapcsolat megromlása és megszakadása esetén, ha abból gyermek, vagy közös vagyon származott, ugyanolyan tortúra lehet a „szakítás” és elõfordulhat, hogy ugyanúgy bíróság elõtt fejezõdik be, mint házastársak esetén.
A házasságot az anyakönyvvezetõ elõtt lehet megkötni. A megkötött házasságot a bíróság bonthatja fel. A házasság felbontásának feltétele, hogy a bíróság meggyõzõdjön arról, hogy a házasság véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Ezt nevezzük tényfeltárásos bontásnak, ahol a házasság megromlására vonatkozó okokat kell feltárni. Két esetben nem kerül erre sor, ha a felek egymással egyezséget kötnek, vagy ha bizonyítják, hogy három éve külön élnek.
Házasságba a magyar jog szerint senkit nem lehetett belekényszeríteni, sem benne tartani. Ha a felek között a viszony véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott egészségesebb elválni, mint enni egymás és a család életét. Közös megegyezéses válás két komoly felnõtt indulatoktól mentes megállapodása arról, hogyan zárják le életük közös szakaszát. Ennél jobbat a bíróság sem tud, mivel nem ismeri a közösen töltött évek, évtizedek minden eseményét. Ez a válási mód a rövidebb, így a felek és a család (gyermekek) idegrendszerét is kevésbé terheli.
A közös megegyezéshez meg kell állapodni a közös gyermekhez kapcsolódó kérdésekben, a közös ingóságok megosztásában és az utolsó közös lakóhely használatában.
Cikksorozatunk további részeiben a közös megegyezéshez szükséges feltételekkel kapcsolatos kérdésekrõl fog Lukácsné Dr. Patakvölgyi Piroska bõvebben írni: a gyermek elhelyezésrõl, gyermek tartásdíjról, gyermekkel való kapcsolattartásról, ingó megosztásról, utolsó közös lakóhely használatáról (lakáshasználati díj), házastárs tartásdíjról.
