Az alkalmi települések igen rövid életûek voltak, többnyire nem is maradt feltárható nyomuk.
A rézkori ember életmódjában jelentõs változás ment végbe, ezt elsõsorban a szerszámkészítés új technikája okozta. Feltûnt, majd egyre általánosabbá vált az új nyersanyag, az elsõ ismert fém, a réz, de a kõeszközök készítése is átalakult: pattintás helyett csiszolták a köveket.
Mivel környékünk ásványi kincsekben egyáltalán nem bõvelkedik, fémeket pl. sehol nem bányásznak, a rézércet vagy a már feldolgozott rezet távoli vidékekrõl kellett ideszállítani. A Tiszántúlra a rezet az Észak-Balkánról, Bor város vidékérõl szállították azon a Nagy úton, amely Tokaj felõl vezetett az Al-Dunán át az Égei-tenger felé.
Kr.e. 2100 körül dél felõl újabb népcsoportok költöztek a Kárpát-medencébe és letelepedésük után ismét elõtérbe került a földmûvelés. Ezeket a betelepülõket (mivel a nevüket nem ismerjük), a péceli (badeni) kultúra népcsoportjának nevezzük. A trójai kultúrával álltak kapcsolatban. Megkapó szépségû edényeket, urnákat készítettek igen magas technikai színvonalon. Halottaikat elhamvasztottak, s az urnákban az õ hamvaikat temették el. (Hasonló leleteket Trója 2-5. rétegében találtak a régészek.) Az urnák mellé edényeket, használati tárgyakat, kõ nyílhegyeket, átfúrt állatfogakból készült amuletteket, ékszereket helyeztek. Kõben gazdag vidékeken halottaiknak sírköveket is állítottak.
A péceli kultúra néven ismert rézkori népesség józsai temetõjét nem ismerjük, csak szórványos kerámialeletek alapján következtetünk itteni jelenlétükre. A Rózsástelep utcán 1927-ben kútásás közben egy ép rézkori köcsögöt találtak. Kerámiatöredékek kerültek elõ a Klastrom-parton és a Kiskert utcában is.
Rézkori teljes edény a Rózsástelep utca elejérõl
A Szentgyörgyi- és Rákóczi-erdõ határán elterülõ nagy völgyben, a Rákóczi-aljban egy kb. négyezer éves rézkori telep házainak maradványai kerültek felszínre erdõirtás és mélyszántás során. Három, vörösre égett talajú földhalomban több kilónyi péceli típusú kerámia-töredéket sikerült összegyûjteni és bevinni a Déri Múzeumba.
Törött csákány a Nyulasról (Bihary László telke)
Forrás: Lévai Béla: Lakóhelyünk - Józsa (Honismereti munkatankönyv)