A tiltás ellenére sajnos számos háztartásban égetik el a kertben keletkezõ szerves anyagokat. Ez önmagukra és a környezetükben élõkre nézve egyaránt veszélyes, ugyanis az égetéskor kisméretû aeroszol részecskék (hétköznapi nevén szálló por) és egyéb légszennyezõ anyagok keletkeznek, melyek a levegõbe, majd az emberi szervezetbe jutnak. Ezek a szennyezõanyagok rövid távon fõként légúti tüneteket okoznak (pl. köhögés, légúti irritáció, nehézlégzés). Érdemes olyan alternatívát választanunk, ami egészségügyi és környezetvédelmi vonatkozásban is ideális módszer a megfelelõ zöldhulladék-hasznosításra.
A komposztálás, mint zöldhulladék-hasznosítás
A komposztálás legnagyobb elõnye, hogy a zöldhulladék égetés helyett (ami az erõforrás elpazarlását jelenti), tápanyag-utánpótlásra alkalmas anyagként hasznosul, így ez a legideálisabb módja a zöldhulladék-hasznosításnak.
Íme a technológia, amit Ön is könnyedén megvalósíthat otthonában: a mélymulcsos vagy más néven síkkomposztálásos kertmûvelés
A módszer alkalmazásával elhagyható a talajforgatás, vagyis az ásás, a kapálás, és kevesebbet kell locsolni. Mivel a gyomosodási nyomás minimalizálódik, kevesebb bosszúságot okoz a gyomok eltávolítása kertünkbõl. Ráadásul a növények egészségesen fejlõdnek és tápanyag-utánpótló szerekre sem lesz szükség. Talaj- és növényvédelmi elõnye, hogy a talajhõmérsékleti szélsõségek lecsökkennek, így a növényt kevesebb környezeti stressz éri.
A hagyományos komposztálás során a komposztálás folyamata egy kisebb kiterjedésû területen történik, ahol maximum másfél méter magasságban halmozzuk fel a zöldhulladékokat, majd az elkészült komposzt a potenciális területre kerül. A síkkomposztálás azonban kihagyja a folyamatból az ide-oda szállítást, a szerves anyagok komposztálása a késõbbi felhasználás helyén történik. Síkkomposztáláskor 50-80 cm vastagságú szerves anyagot juttatunk ki, ezzel elegendõ komposztálási hõ keletkezik a növények csírázásához.
A szerves anyagnál figyelni kell a talaj apró szervezetei számára ideális szén nitrogén arányra (C/N 25-35/1). Ezen arányszám egyszerûen azt jelenti, hogy a kijuttatott anyag háromnegyed rész szénben és egynegyed rész nitrogénben gazdag anyagot tartalmazzon.
Szénben gazdag anyagok: papír, faág, faforgács, szalma. Ezek általában barnás, sárgás színû anyagok, tudományos nevükön rostos humuszképzõk.
Nitrogénben gazdag anyagok: frissen levágott gyep, állati ürülék és gyomnövények. Ezek jellemzõen zöld színûek, tudományos nevükön nyers humuszképzõk. Fontos, hogy minden anyagot, ami a síkkomposztunkba kerül, 6 cm-nél kisebbre aprítsunk, így csökkentjük a komposztálás idõtartamát.
A frissen lehullott falevél, vagy a 24 órás, friss lóalom (a szalma keveredik a ló trágyájával) olyan anyagok, amelyeknek közel ideális a szén és nitrogén aránya így önmagukban is ideális a kijuttatásuk 50-80 cm magas rétegben (nem kell külön az ideális C/N arány szerint kevernünk).
Ha elkészült az 50-80 cm-es rétegünk, javasolt ezt egy-két cm vastagságú szalma réteggel lefedni. Ezt a szerves talajtakarót õsszel, a fagyok beállta elõtt érdemes kialakítani (október-november), és évente megismételni további egy-két cm vastagságnöveléssel (annyival növeljük, amilyen vastagságú az éves komposztálódott feltalaj). Októberben kialakított mélymulcsos kert esetén az ültetést májusban ajánlott kezdeni, amikor a komposztálódás folyamata kellõen végbement.
Mi az oka a mélymulcs jótékony hatásának? – Nézzük kicsit tudományosan!
A mélymulcsos technológia során kijuttatott szerves anyagnak köszönhetõen megnövekszik a talajban az apró szervezetek száma, amelyek biztosítják a növények számára felvehetõ tápanyagutánpótlására szolgáló anyagok elõállítását. Szükségtelenné válik a talajmozgatás is, ezt elvégzi helyettünk a természet, a talajban élõ szervezetek.
A szervesanyag nedvességmegõrzõ képességének köszönhetõen egyenletes vízmennyiséghez jutnak a növények és egyúttal a hõmérsékleti szélsõségek is alacsonyabbá válnak a mélymulcsos környezetbarát talajtakaró alatt.
Érdemes tehát váltani, ugyanis az égetés- és füstmentes módszernek köszönhetõen hosszú távon nemcsak a környezetünket védjük, de egy termékenyebb és egészségesebb kertben teremnek majd az életerõs növényeink. Ráadásul jóval kevesebb idõráfordítással, hiszen a kerti munkálatok nagy részétõl is megkíméljük magunkat.
