Több évtizedes várakozás után végre megvalósulhat a Civaqua-program. A kormány az elsõ ütemre és a következõ ütem elõkészítésére több, mint 16 milliárd forint támogatást biztosít. Környezetvédelmi szempontból ez volt az év legfontosabb híre, de számos új kezdeményezés indult útjára 2020-ban és akkor a városüzemeltetésrõl még nem is beszéltünk. Az elmúlt év történéseirõl és a legaktuálisabb fejleményekrõl beszélt a Debrecen Televízió Közügy címû mûsorában Balázs Ákos alpolgármester.
- Rendkívüli volt ez az év, sokszor kellett erõn felül teljesíteni – mondta elöljáróban Balázs Ákos. - Hiszen a koronavírus járvány miatt gyakran volt szükség újratervezésre. Nagy köszönet jár ezért sok munkatársamnak.
A munkát különösen nehézzé tette az alpolgármester szerint, hogy a vírus elleni védekezési rutint be kellett építeni a hétköznapokba.
Ám a városüzemeltetés területén olyan feladatok vannak, amiket minden körülmények között el kell végezni. Ráadásul új városüzemeltetési koncepciót fogadtak el, amihez hozzá kellett igazítani a hivatal szervezeti struktúráját.
Ami a Civaqua-program jelenlegi állását illeti, Balázs Ákos közölte, nagyon komoly munka folyik közösen az Országos Vízügyi Fõigazgatósággal, a szakminisztériummal, a Tivizig és a Nyírerdõ munkatársaival, valamint a Zöld Munkacsoporttal.
- Nagyon közel vagyunk ahhoz a ponthoz – talán egy két hétre –, hogy el tudjon indulni a közbeszerzési eljárás meghirdetése. Gyorsan kellett cselekednünk, hiszen a pénzügyi forrás megérkezett és 2023 végéig az elszámolással együtt be kell fejezni a munkát - mutatott rá Balázs Ákos.
Az elsõ ütem tehát hamarosan el tud indulni, de megkezdõdött a második ütem stratégiai elõkészítése is. Az elsõ ütemben a Keleti fõcsatornától egy zárt, 1,6 méteres átmérõjû csatornarendszeren keresztül, körülbelül 3500 liter/másodpercnyi kapacitással a bodaszõlõi bekötõútig fog eljutni a víz, onnan indul tovább a Tócó-patak irányába, ahová befolyik, s onnan immár gravitációs úton jut el Debrecenbe. Ez nagy vállalkozás, hiszen egy olyan városba hozzák el a Tisza vizét, ahol nincsen folyó.
- Nagyon fontos, hogy ne csak a vizet hozzuk ide, hanem alakítsunk ki minél több vizes élõhelyet is.
Ezzel kapcsolatban elõször a Tócó-patak környékét vizsgáltuk meg ebbõl a szempontból is. Így egyrészt természetes környezet veszi majd körbe az ott élõket, másrészt kevesebb szálló por lehet majd Debrecenben. Ebbe a munkába bevontuk a környezetvédelmi munkacsoport tagjait is. Õk javasolták például, hogy – miután a megnövekvõ vízfelület több szúnyoggal is jár majd – hozzunk létre fecske- és denevérodúkat a környéken.
Az alpolgármester hozzátette: az úgynevezett kettes ütemnek lesz része az a koncepció, ami a jóléti funkciókat, a kirándulóhelyeket tartalmazza majd. Ennek tervezésébe bevonják a debrecenieket is. A második ütemben tovább megy a víz Kondoros irányába, majd szintén gravitációs úton a Fancsikai-tavakig és a Vekeri-tóig. Közben a Nagyerdõ vízpótlását is meg kell oldani.
Ami a város zöld jövõjét illeti, kulcsfontosságú a fák kérdése. Balázs Ákos elmondta: szeretnének a város köré véderdõ sávokat telepíteni – ez a munka is elkezdõdött. Papp László polgármester hirdette meg az „Ültessünk tízezer fát!” akciót, tavaly ebbõl ezret már el is ültettek, az idén ez folytatódott. Az akcióhoz cégek is csatlakoztak, például az NI és a Magyar Posta felajánlott száz fát.
A Debrecenben elindult Zöld Busz programmal kapcsolatban az alpolgármester emlékeztetett: elsõként jelentkezett erre a programra a város és egy hónapon keresztül járt Debrecenben a kor legmodernebb technikáját képviselõ jármû. A buszról nagyon pozitívan vélekedtek a DKV szakemberei és az utazóközönség is.
- Elsõként fogunk a kormányzattól támogatást kapni arra is, hogy 12 ilyen autóbuszt tudjunk vásárolni – hangsúlyozta Balázs Ákos.
- A szerzõdés elõkészítési fázisban van, egy-két héten belül alá tudjuk írni és elindulhat a jármûvek beszerzése. A közbeszerzési eljárás lefolytatását egy-másfél évre becsüljük.
Debrecen forgalomszabályozásáról, közlekedésszervezésérõl az alpolgármester úgy nyilatkozott, hogy a város számára ez az egyik legnagyobb kihívás. A város gazdasági, kulturális fejlõdése miatt egyre többen érkeznek ide napi szinten is, egyre több jármûvel – ezért kell nagyon átgondolni a fejlesztéseket. Fontos, hogy minél több forgalmi adat legyen ehhez.
Az elmúlt idõszakban például számos keresztezõdést építettek át, csökkenteni kell a légszennyezettséget, hogy az emberek minél hamarabb eljussanak „A”-ból „B”-be, lehetõleg minél környezetbarátibb módon. Az úgynevezett Smart City, az okosváros-program is ezt a célt szolgálja. Kulcskérdés lenne megállítani a határban azt a forgalmat, aminek nem föltétlenül fontos bejönnie a városba – vizsgálják az ehhez szükséges parkolók kialakításának lehetõségét és ezek csatlakoztatását a tömegközlekedéshez.
A teljes beszélgetés megtekinthetõ itt: