Régi korok emlékei címmel nyílt tárlat a közelmúltban a Józsai Közösségi Házban, melyen Varga Márta falvédõkbõl álló gyûjteményének egy része tekinthetõ meg április 30-ig. A kiállítás különlegessége, hogy a falra helyezett textilek mellett korabeli tárgyak is helyet kaptak. Láthatunk például kenyérsütõ lapátot, régi szõnyegeket, pipát, csigacsinálót, kávédarálót, bögréket, különféle bödönöket és kannákat, de van asztalosgyalu is.
Szívesen nosztalgiáznak
– Már többször bemutattam ezt a kiállítást, szerencsére folyamatosan van rá igény. Az emberek szeretnek nosztalgiázni, visszaemlékezni azokra a korokra, amelyekben nagy-, illetve dédszüleink éltek. Egyfajta belsõ késztetést érzek, hogy ezeket a lassan már elfeledett értékeket újra a felszínre hozzam – mondta Varga Márta, hozzátéve, kezdetben csak a maga örömére gyûjtötte ezeket a régi tárgyakat, ám hamar kiderült, országszerte is többen követik a példáját, egy-egy falvédõ igazi kincsnek számít. Jelenleg leginkább múzeumokban és magángyûjtõknél lelhetõk fel.
A tárlaton 37 darab falvédõt helyeztek ki, de ez nem a teljes gyûjtemény. A kiállítónak több olyan falvédõje van, amelyen a felirat ugyan megegyezik, s habár egyforma a szöveg, más-más ember készítette, más színû fonalakkal. Ezeken kívül van német feliratos falvédõje is, sõt felirat nélküliek is akadnak.
– A falvédõk érdekessége abban rejlik, hogy minden egyes készítõ a saját egyéniségét adta bele. Ezek nemcsak hímzett textíliák, hanem egy ember szíve-lelke rejlik benne, ami teljesen egyedivé teszi. Sokan azért is tartanak belõle otthonaikban egy-két darabot emlékül, mert például azt a „dédnagymama varrta”.
Szerelmi vallomást is
Megtudtuk, a falvédõ elõször a magasabb társadalmi réteg körében volt igen népszerû, majd a polgárságnál, késõbb pedig a paraszti kultúrában is megjelent. Többségük a két világháború között készült. Elsõsorban díszítõ funkciójuk volt, és egy jobb életmód utáni vágyat fogalmaztak meg. Majd különféle tanácsok is megjelentek ezeken a textileken. („Aki férjhez akar menni, tudnia kell sütni, fõzni.”) Valamint vallásos, szerelmes vagy akár honvággyal kapcsolatos érzelem megnyilvánulásokat is olvashatunk rajtuk.
– Különösebb technikát nem alkalmaztak, esetleg a hímzésekben lehet különbség. A falvédõket elõre megrajzolták, és különbözõ, például szár- vagy lapos öltésekkel díszítették azokat. Országszerte elterjedt volt ez a tevékenység, ám az elkészült falvédõket nem lehet tájegységek szerint megkülönböztetni – mondta Varga Márta, hozzátéve, sajnos ma már szinte egyetlen háztartásban sem található konyhai falvédõ. Ugyan még lehet kapni elõrajzoltakat, de ezeket már nemigen veszik. – A funkciójuk is teljesen átalakult, már csak nevükben egyeznek meg. Napjainkban inkább csak szobákban, ágy fölött találunk belõlük, s teljesen más célt szolgálnak – tette hozzá.
Forrás: http://www.haon.hu/debrecen/szivuket-es-lelkuket-is-beleoltottek/4194131