A szobrászmûvész harmincéves szakmai múltját díjazták március 15-én, amikor is Munkácsy-díjat vehetett át a budapesti Vigadóban Kásler Miklóstól, az emberi erõforrások miniszterétõl.
Nem csak itthon elismert
Juha Richárd 1998 óta készít kisebb-nagyobb szobrokat, de munkái csak az utóbbi években kerülhettek ki köztérre is. Debrecenben az elsõ, köztéren megtalálható munkája a 2008-ban a Bem téren felállított Bem-dombormû, de nevéhez köthetõ Szabó Magda dombormûves emléktáblája és a tavaly átadott Klebelsberg Kunó-szobor a Debreceni Egyetem fõépülete elõtt. Pár éve Washingtonban is bemutatkozhatott egy köztéri szoborral, a Pesti sráccal, amelyet a magyar nagykövetség elõtt állítottak fel az ’56-os emlékév kapcsán.
Egy alkotói szakasz érdeme
– 1988-ban kerültem Nyíregyházára a mûvészeti szakközépiskolába, szobrász-bronzöntõ szakra, de elõtte néhány évvel a Medgyessy Ferenc Képzõmûvészeti Körben is tevékenykedtem. Ezt követték inaséveim a mestereknél. Rengeteg kiállítás, bemutatkozó tárlat meg kell hogy elõzze, míg valaki bizalmat kap egy köztéri szobor megvalósításához – mondja Juha Richárd. – Az utóbbi években már egyre több felkérés talált meg. – A Munkácsy-díjjal egy alkotói szakaszt elbíráló elismerést kaptam.
A saját elképzelések ideje
Elsõ debreceni festõmûvészként 1950-ben Félegyházi László kapta meg a rangos szakmai kitüntetést, õt követte 1956-ban Holló László, harmincöt évvel ezelõtt pedig Váró Márton szobrászmûvész, így elmondható: nem sûrûn jár erre a Munkácsy-díj – mondja. – A munkám motorja természetesen nem az, hogy díjakért sóvárgok, inkább egy stádiumként tekintek rá. Egy szobrász negyven-ötvenéves korában még a szakma delelõjén jár, remélhetõleg sok idõm van még, hogy a hivatásomat gyakoroljam – állítja Juha Richárd. A Munkácsy-díjas szobrászmûvész az elmúlt idõszakban rengeteget dolgozott, ezért most örül annak, hogy a saját maga által elképzelt kisplasztikáinak megvalósításán munkálkodhat.
FORRÁS:
http://www.haon.hu/debrecen/munkacsy-dijat-kapott-a-debreceni-szobrasz/4189057