Száz éve nincs közöttünk a költõóriás, az éleslátású gondolkodó. Mindössze 41 évet élt, de munkássága mély hatással volt a XX. század költészetére és közgondolkodására, s ez a hatás még ma is él. Már életében is ellentmondásos volt költészetének megítélése, és a mai napig tart az irodalommal foglalkozók vitája gazdag életmûvérõl. Ahogy Szerb Antal írja Adyról: a róla alkotott véleményt mindig a világnézeti felfogások különbözõsége határozta meg, mindig voltak hívei és ellenségei. A konzervatív és a progresszív társadalomfelfogás és irodalmi igény ellentmondásából fakadnak a róla folytatott viták.

Száz éve nincs közöttünk, de ez az egy évszázad sem volt elegendõ arra, hogy munkásságát megismerjük. Iskolai tanulmányainkban kizárólag költõi pályafutásáról esik szó, alig említik meg prózai mûveit, holott e nélkül költészete sem érthetõ meg teljes mélységében. Több, mint 2500 prózai mûve jelent meg a kor napilapjaiban, folyóirataiban; õ elsõsorban publicista volt, vezércikkei, irodalmi tanulmányai, színikritikái mellett igen jelentõsek dokumentumszerû novellái, tárcái. Prózai mûveiben részletes körképet festett a kor társadalmáról, az emberi sorsokról, az élet ellentmondásosságáról. Mûvészi alapossággal felépített novellái pontos képet adnak a XX. század elejének emberi viszonyairól, a Szilágyság népérõl, ahonnan származott. Akár történelemkönyvként is szolgálhatnak, ha alaposabban meg akarjuk ismerni ezt a kort a maga valóságában, egy kortárs szemszögébõl. Misztikus felfogású elemzõk egyenesen látnoknak tekintették, aki megjósolta, elõre vetítette a XX. század szörnyûségeit.

Az Ady Emlékév jó alkalom lesz arra, hogy mélyebben megismerjük költészetét, gondolkodásmódját, és felfedezzük életmûvének ma még kevésbé ismert részleteit.
