Esendõ az ember, hajlandó a pendely címmel Dr.Vajda Mária etnográfus tolmácsolásában ismerkedhetett meg a hallgatóság a magyar népemlékezetben megõrzõdött pajzán históriákkal, felnõtt mesékkel. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a magyar népmesekincs legmostohább gyermekei ezek az erotikus tartalmú történetek. Az állatmesék, tündérmesék ma is nagyon népszerûek, hallgatottak (leginkább Benedek Elek és Illyés Gyula munkásságának köszönhetõen), de a felnõttmesék mára szinte teljesen eltûntek a hagyományból. A felnõttek ma már nem mondanak, hallgatnak meséket, ezek szerepét átvették a filmek és tévésorozatok. Pajzán históriákkal legfeljebb Boccaccio mûveinek feldolgozása során találkozunk iskolai tanulmányainkban. Vajda Mária Balmazújvároson, és környékén végzett gyûjtõmunkát, hogy felkutassa az idõs emberek emlékezetében még élõ széphistóriákat. Ebbõl hozott egy csokorra valót a NépmesePontba. Elõadásában a teremtésmítoszoktól az emberélet végéig tudományos alapossággal feltárta, hogy milyen szerepet játszott a régiségben a párkapcsolatokban, a családi életben az erotika. Oktató mesék is voltak ezek, amelyek bevezették a fiatalokat a férfi és nõi szerepekbe. Az este félhomályában, mécsvilág mellett mesélték ezeket a történeteket a közösség idõsebb, tapasztalt tagjai az ifjabbaknak, amikor már a gyermekek aludni tértek. Ezt a hangulatot idézte meg a NépmesePont felnõtteknek szóló meseprogramja, amikor a mécsesek visszafogott fénye elfedte a résztvevõk pironkodását, csakúgy, mint régen, amikor a mesélõ „nevén nevezte” a dolgokat.
Köszönet a NépmesePont dolgozóinak, és Dr.Vajda Mária etnográfusnak, hogy a hagyománynak ezt a szeletét feltárta a nyilvánosság elõtt, megõrizve értékeit, hogy ne vesszenek a feledés kútjába mindörökre!