Szeptember 30-án , Benedek Elek születésnapján ünnepeljük a magyar népmese napját 2005 óta. Ennek mottója akár a Népmesepont megálmodóinak hitvallása is lehetne:
„Õseinktõl kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktõl kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megõrzendõ, mesebeli kincseket!”
Nem véletlen tehát az idõzítés, hogy épp most adták át a Népmesepontot, és ezzel elkezdõdött egy hároméves program, amiben a magyar népmeséké, az élõszavas mesemondásé lesz a fõszerep, de népi hagyományaink teljes skálájával megismerkedhetnek majd a foglalkozásokon résztvevõ csoportok és családok.
A megnyitó ünnepség is ennek szellemében zajlott: volt élõszavas mesemondás – Sõrés Rozka és Fekete Dávid mesemondók tolmácsolásában, táncház, amelyhez a Szeredás együttes húzta a talpalávalót, és az elõtérben ki lehetett próbálni a fazekas mesterséget, a gyöngyfûzést, a fafaragást, a szövést, fonást, bábkészítést. A megnyitó ünnepségen, a Gönczy Pál Utcai Óvoda csoportjai és a Szent Efrém Görögkatolikus Általános Iskola elsõs és másodikos tanulói vehették elsõként birtokukba a Népmesepontot. Miközben a gyerekek a kézmûves mesterségekkel ismerkedtek, a meghívott vendégek, a józsai lakosok és a sajtó képviselõi rövid ismertetést hallhattak a Népmesepont jelenõségérõl, a hároméves program terveirõl, célkitûzésérõl.
Balázs Ákos, a településrész önkormányzati képviselõje köszönetét fejezte ki a pályázat alkotóinak, a Debreceni Mûvelõdési Központ és a Józsai Közösségi Ház dolgozóinak, a szakmai tanácsadóknak, együttmûködõ partnereknek, akik tudásukkal és munkájukkal segítették, hogy az ország 14 Népmesepontja közül az egyik Józsán jöhessen létre. Egy varázslat részesei lehetünk egy ilyen ünnepi pillanatban, amikor egy jó ügyért ennyi ember aktívan munkálkodik – mondta köszöntõjében. Kiemelte, hogy a hagyomány legfontosabb eleme a népmese, amelyben sok generáció tapasztalata, bölcsessége õrzõdik meg nemzedékeken át, amit egész életünkben használhatunk. Olyan közösségi teret varázsoltak elénk az alkotók, amilyen régen a fonókban volt, ahol a szellemi kincseket átadhatták egymásnak a nemzedékek. Jantyik Zsolt, a DMK vezetõje a népmesék fontosságáról elmondta, jó lehetõséget biztosítanak, hogy a természettõl elszakadt embereket, gyermekeket visszavezessék a természetes világszemléletbe a jelképeken keresztül. Ehhez kapcsolódott Vetró Mihály elõadása a jurta szimbolikájáról. A hallgatóság ma szögletes terekben, szögletes képernyõkön, szögletes könyvek közvetítésével találkozik a mesékkel. A jurtában, az élõszavas mesemondás közben a kerek világgal szembesül, és átélheti a teljességet, a kerek világot a mesehõssel együtt.
Az elõadás után ünnepélyesen átadták a mesesátrat is, amelyben elsõként a Kerekerdõ Óvoda apróságai hallgathatták Sõrés Rozka meséit. Közben a megnyitó ünnepség vendégei is mesehõsökké válhattak: felpróbálhatták a mókás manósapkákat, amelyek szintén Vetró Mihály és csapata keze munkáját dicsérik, és fényképezkedhettek a jurta mellett felállított látófánál a mesés délután emlékére.