Rebecca Cobb:
Mind megettem!
A szerzõ saját gyermekkori emlékeibõl merített a történet megírásakor. Saját elmondása szerint rossz evõ volt, és édesanyjának azzal okozott fejtörést a fõzés terén, hogy még a kedvenc ételeit sem volt hajlandó megenni, mégpedig azon egyszerû okból, mert úgy érezte, hogy az evés csupán a játékidõ zavaró megszakítása.
Olvasásra érdemes nem csak rossz evõknek, válogatósoknak és szüleiknek - de mindazoknak is, akik kellemes percekre vágynak egy vidáman illusztrált, hangulatos mesekönyv lapozgatása közben.
Gerlóczy Márton
Mikecs Anna: Altató
„Mennyi szeszélyesen váltakozó, legapróbb szeleteiben is foghatóan-láthatóan, anyagszerûen megjelenített színhely, ház, kert, utca, tájdarab! Mindegy, hogy Kolozsvár vagy Szentgyörgypuszta, Budapest vagy Enyed. Járt-e ott mindenütt a regény írója, vagy alapos filológus módjára naplókban, levelekben, szakmunkákban kutatott, ki tudja. S hogy csúsznak össze közelibb-távolibb idõtartományok, ahogy az emlékezet, a munka anyaga rendeli. Szóval tudatfolyam, mégis minden a helyén van. És az erre-arra ágazó család, az emlékezetes alakok. Nem az író érzelmei formálják õket: látja, tudtunkra adja esendõségüket, olykor pusztító gyengeségeiket-gyarlóságaikat is. És a regénybeli család nem akármilyen család. A Jékelyek, csúcsán Áprily – Jékely Lajos. Ha ismertük õket, ha nem, történetüket, ezt a könyvet jó olvasni.”