Ünnep ez a három nap, a népzene ünnepe – összegezte a hétvégén megtartott Cívis Népzenei Fesztivál jelentõségét Bistey Attila, a rendezvény mûsorvezetõje, ceremóniamestere és egyben lelkes közönsége. A csütörtöktõl szombatig tartó fesztiválra közel 200 fellépõ vendég érkezett az ország keleti régiójából és a határon túli Vajdaságból.
Pénteken az ifjú szólóénekesek és népzenei csoportok minõsítõ versenyét tartották négy korosztályban. A produkciók magas színvonalát jól bizonyítják az elért eredmények. A közel 100 fellépõ közül 21-en kaptak Cívis Gyémánt minõsítést, 35-en arany, 25-en ezüst és 6-an bronz minõsítéssel térhettek haza. A versenyzõk között szurkolhattunk ismerõs kedvenceknek is, akik rendszeres fellépõk a közösségi ház programjain: a Katrinca Furulyazenekarnak, a Márta testvéreknek, Ugrai Richárdnak és a tavalyi Szeredás népzenei tábor résztvevõinek. Tóth Sándor citerakészítõ mester az idei évben is felajánlott egy saját készítésû hangszert különdíjként. Ezt most nem egyéni elõadó, hanem a Kisprücsök zenekar nyerte, nevükben a díjat felkészítõjük, Mester Beáta vette át. Jutalmat kaptak a legeredményesebb felkészítõ tanárok is: Békés megyébõl Rácz Gyula, Kecskemétrõl Sulcz Ferenc és a debreceni Mester Beáta.
A piactéren felállított nagyszínpadon egész nap szólt az örömzene a részt vevõ csoportok, szólisták közremûködésével. Az este 8 óráig tartó minõsítõ verseny közös énekléssel és táncházzal ért véget, ahol már kötöttség nélkül, a lámpaláztól megszabadulva, önfeledten énekeltek együtt a fellépõk, a szervezõk és a zsûri tagjai.
A népzenei ünnep harmadik napján, szombaton, a régió népzenei csoportjai, zenei együttesei, pávakörei mutatkoztak be. A fellépõk között volt az Alsójózsai Dalkör is. A Pásztor Ferencné által vezetett csoport térségi dicséretes minõsítést kapott.
A zenei együttesek mûsora után Birinyi József hangszerbemutató elõadását nézhették meg a térségi találkozóra érkezett vendégek. Ez az elõadás nyitotta a május 24-én kezdõdött programsorozatot, és ezzel is zárult a 3. Cívis Népzenei Fesztivál, keretet adva a háromnapos zenei ünnepnek, tisztelegve a magyar népzene elõtt, emlékezve az adatközlõkre, a magyar népzene kincs összegyûjtõire, a zenei hagyomány éltetõire.
Bistey Attila zárszóként Mácsai Pál Keringõ címû mûvének sorait idézte: „…a múlt fényképein a jövõbe néznek õseink. Nem hagynak magunkra, magamat látom bennük…” – s a zene épp úgy vall róluk, mint a fényképek. Nem hagynak magunkra, a zenei hagyományok átadásával is a jövõbe, ránk néznek elõdeink, hogy mindig legyen egy viszonyítási pontunk, ami tartást ad, amihez tartozunk, ami kifejezi összetartozásunkat.
