
„A látvány mûvészete fényben él, a zene sötétségben is utat mutat”. Ezekkel a szavakkal ajánlja figyelmünkbe Birinyi József népzenész, elõadómûvész, és a népi hangszerek kutatója a Józsára érkezett vándorkiállítást. A 21 nagyméretû tablóból álló anyag szóban és fényképeken tárja elénk az ember és a zene kapcsolatát, a hangszerek fajtáit, népzenében betöltött szerepüket.
Azt már a népszerû gyermekdalból tudjuk, hogy elõdeink síppal, dobbal, nádi hegedûvel gyógyítottak, tehát a hangszeres zenének misztikus erõt tulajdonítottak, nem csupán a szórakoztatás, szórakozás volt a célja, mint napjainkban. Azóta már az orvostudomány is bebizonyította, hogy bizonyos frekvenciájú rezgéseknek igenis lehet hasznos szerepük a mai diagnosztikai és kezelési eljárásokban. Tehát õseink nem tévedtek nagyot: a hangok gyógyító erejébe vetett hit nem a tudatlanságból vagy a babonából ered, megvannak a tudományosan igazolható fizikai alapjai. Arról nem beszélve, hogy a zene milyen jótékony hatással van a lélekre: ma már széles körben használják a zeneterápiát egyes lelki eredetû betegségek esetén.

A most megnyílt tárlat közérthetõ formában mutatja be a népi hangszerek világát, rámutat a zenész és a hangszer, a hang és a dallam harmonizáló, egyensúlyteremtõ hatására. Mivel a népi hangszerek mindegyike természetes anyagból készül, hangjukkal a természet rezgéseit közvetítik felénk. A kiállításon információt kaphatunk arról is, hogy a hangkeltés szempontjából hogyan csoportosíthatjuk a történelmi, népi hangszereket és hogyan szólaltathatjuk meg õket.
A kiállításon bemutatott fényképek Birinyi József több, mint 1300 darabból álló hangszergyûjteménye alapján készültek. A vándorkiállítás a Püspökladányi Karacs Ferenc Múzeum segítségével valósult meg, és a józsai a negyedik állomáshelye. A tablókat minden településre elkísérik a Törõ Gábor Hagyományõrzõ Népdalkör Egyesület tagjai, és rövid népzenei mûsorral, népviselet bemutatóval népszerûsítik a kiállítást.
Józsán május 24-én, a kiállítás megnyitó ünnepségén Birinyi József tartott hangszerbemutatót, ahol gyûjteményébõl 50-60 hangszert meg is szólaltatott. A fényképek mellett a hangszerek hangjával is megismerkedhetett a hallgatóság. A szervezõk szóban, képben és zenében fogalmazták meg vállalt küldetésüket: Kodály és Bartók munkásága úgy élhet tovább, ha hagyományaink méltó helyükre kerülnek a jelenkori kultúránkban, a hagyományt nem õrizni kell, mert nem rab, hanem meg kell szólaltatni, úgy válik élõvé, mindannyiunk közös kincsévé, hidat képezve múlt, jelen és jövõ között.
A Hangszervarázs címû kiállítás július 31-ig tekinthetõ meg a Józsai Közösségi Házban nyitva tartási idõben.
