Juráskó István mindannyiunk által tisztelt, példamutató életet élt közösségi ember volt. Józsa település közösségének egyik mozgatója szeptember 29.-én visszaadta lelkét teremtõjének. Józsa saját halottjaként tekint rá, október 7.-én a Józsai temetõben kísértük utolsó útjára.
Sokszor sokan fogunk még gondolatban rá emlékezni, amikor egy Józsai Gyermeknapon vagy Szüreti napon részt veszünk, vagy a Józsai Szent György Templomba betérünk. Hiszen településünkön mindenhol otthagyta „kézjegyét”, akárhol járunk. Egész életében Józsán és a Józsaiakért élt. Nagyon sokat tett településünk fejlõdésért. Õ képezte a kapcsot a Józsai õslakosok és a késõbb betelepülõk között. Mindenre odafigyelt, meghallgatott mindenkit, határtalan segítõkészsége volt, mindenkin segített, akin csak lehetett. Legendás kapcsolatteremtõ képessége minden akadályt elhárított. Mindig mondta „légy EMBER és állj ki az igazadért, ha módodban áll segíts másoknak”. Szavai komolyságának garanciája példamutató életvitele. Õ volt, az az ember, akit mindenki szeretett és kedvelt. Szavahihetõ igaz ember volt, pedig manapság ilyennek lenni talán az egyik legnehezebb feladat.
Józsán születet 1947-ben, szegény paraszti családban nevelkedett. Iskoláit befejezve a Mechwart András Gépipari Technikumban szerzett technikusi oklevelet, majd a debreceni Medicor dolgozója volt 27 évig, mint mûhelyvezetõ az injekciós tû gyártósoron. 1991-tõl vállalkozó, több saját vállalkozás alapítója. Kimagasló eredményt ért el a hazai nyúltenyésztésben. Saját hústípusú nyúlfajta kitenyésztésével (Debreceni Fehér Nyúl) a nyúlágazat meghatározó alakja lett. Több országos szakmai szervezetben töltött be pozíciót.
Szeretett kicsi faluja Józsa, akkoriban még nem így nézett ki, mint ma. Õ is látta és érezte, hogy Józsa nem maradhat le a fejlõdésben. 1989-ben Józsa település fejlõdése érdekében néhányan úgy gondolták, hogy létrehozzák a Józsai Településfejlesztõ Egyesületet. Az Egyesület munkájában ettõl fogva aktívan részt vett, 1991-ben már bizottsági tag volt. Társadalmi munkát vállalt Józsán, a járda- és útépítések, valamint a telefon- és gázhálózat bõvítés szervezésében. Szerepet vállalt az egyesületen belül mûködõ munkacsoportok, tagszervezetek létrehozásában (Legeltetési bizottság, Polgárõr csoport, Családsegítõ szolgálat, Józsai Hírmondó, Zöldek csoportja, Lovas és fogathajtó tagszervezet, Galambász tagszervezet, Józsai Szabadidõ- és Tömegsport Egyesület). Többnek több éven keresztül vezetõje volt. 1995 - tõl mint elnökségi tag, majd 2004 - tõl mint elnök vette át a feladatokat. 11 éven át látta el az elnöki feladatokat, ez alatt a hosszú idõ alatt nagyon sok szép dolgot vitt véghez. Józsa rohamosan fejlõdött, nõtt, szépült, a közösségi élet virágzott. Együttmûködve a tagszervezetekkel minden évben megrendezte a Gyermeknapot, Szüreti Napot és Nyúlfõzõ versenyt, ahol 3-4 ezer ember érezte jól magát. Mint keresztény hívõ utolsó nagy szíve vágya volt az új katolikus Szent György templom megépítése, melyben aktív szerepet vállalt.
Köszönjük, hogy élete egy részét Józsának ajándékozta, hogy köztünk volt és segítette mindannyiunk fejlõdését. Isten veled mindenki „Pista bácsija”!
Köszönetet mondunk mindazoknak, akik elkísérték Õt az utolsó útján. Köszönet a részvétnyilvánításért, a szeretet virágaiért.
a gyászoló család nevében: Juráskó Róbert
Balázs Ákos önkormányzati képviselõ búcsúzó szavai
Több mint 18 évig dolgoztunk együtt Józsáért, a józsai emberekért, - szinte napi kapcsolatban voltunk. Az a szellemiség amit képviselt, nyomot hagyott bennünk és lakóhelyünkön. Vállalkozóként munkát adott családoknak, közösségi emberként pedig hitet ahhoz, hogy érdemes tenni az emberekért. Szeretünk józsán élni, erõs összetartó közösség él itt. Józsának lelke van! Ezt a lelkületet pedig Õ képviselte a legerõsebben, amelyben alapérték a közösség szeretete, a tenni akarás, az alázat és az elkötelezettség. Hiányozni fog! Vacakabb lett a világ nélküle, de a mi felelõsségünk az általa képviselt értékek továbbvitele. Így talán mindig itt lesz velünk. Sok szép emlék és számtalan érdekes történet maradt itt az elmúlt közel két évtizedbõl, lesz mirõl mesélni a csendes pillanatokban. Debrecen Város dísz sírhely adományozásával tisztelgett életútja elõtt.
Felföldi László római katolikus plébános eképpen emlékezik
Mint keresztény hívõ, szíve utolsó nagy vágya volt az új katolikus Szent György templom megépítése. Pista bácsi tudott és mert az egész közösség javáért álmodni és cselekedni, a legjobb tudásával és mindent adó szeretetével. Az álmai a családban és a közösségben megvalósultak. Hiszem, hogy az Örök Élet álma és reménye is megvalósult Isten Örök Országában.
Akire büszkék lehetünk
Juráskó István a Józsai Településfejlesztõ Egyesület Elnöke volt (2004-tõl), aki önzetlen személyiségének köszönhetõen nagyon sokat tett a Józsán élõ emberekért. A településen élõk ismerték, szerették, bíztak benne, köztiszteletben álló személy volt. A településen élõ emberek közül sokan megkeresték õt ügyes - bajos dolgaikkal és kérték segítségét. Mindig igyekezett a hozzáfordulóknak segíteni, tanácsokkal látta el õket, illetve maga is kereste a problémákra a megoldást.
A Józsai Településfejlesztõ Egyesület az egyik legrégebben (1989 óta) mûködõ civil szervezet városrészünkön. Juráskó István a kezdetektõl fogva tagja, majd az elnöke volt ennek az egyesületnek. Fontos szerepe volt abban, hogy a városrészen élõk közül minél többen aktívan tevékenykedjenek a szervezetben. Nagy szerepe volt abban is, hogy az egyesületen belül mûködõ szakbizottságok létrejöttek és mûködtek. Olyan embereket tudott a közös célok mellé megnyerni, akik segítették az egyesületi célok, célkitûzések megvalósítását. A hagyományos nagyrendezvényeken (gyereknap, szüreti nap) kívül a mindenki karácsonyfájának felállításában, a karácsonyi programok megvalósításában is aktívan, részt vett. A lovasokkal, galambászokkal, polgárõrökkel rendszeresen tartotta a kapcsolatot, ha kellett mozgósította õket. Jelentõs szerepe volt abban is, hogy összekovácsolja a különbözõ érdeklõdési körökben tevékenykedõ józsai embereket. Évente több alkalommal közösségi összejöveteleket szervezett az egyesület tagjainak, ahol kötetlen keretek között, érezték jól magukat a csoportok, közösségek. Mint józsai vállalkozó, anyagilag is rendszeresen támogatta, segítette a közösségi programok megvalósítását. Én, mint a Józsai Közösségi Ház korábbi vezetõje sokat köszönhetek neki. Juráskó István fáradságot nem ismerve, segítette, támogatta a közösen szervezett programok megvalósítását. A Józsai Településfejlesztõ Egyesület minden évben szponzorokat, támogatókat próbált keresni, hogy a két nagyrendezvény felmerülõ költségeihez hozzájáruljon. Juráskó István az egyesületi tagok, önkéntesek mozgósításában minden alkalommal aktívan részt vett. A hosszú évek alatt szabadidejébõl sokat áldozott a Józsán élõkért. Egy részlet a Józsa újságban megjelent interjúból, amely a leköszönõ elnökkel készült 2015. februárjában:
„Két dologra vagyok a legbüszkébb sok más mellett. Az egyik Józsa fejlõdése. A 90-es évek elején végzett járda- és közmûfejlesztésekre, de az új katolikus templom építéséig mindenben igyekeztem, igyekeztünk elõl járni. A másik, pedig amikor 3-4 ezer ember jól érezte magát a gyereknapokon, szüreti napokon. Szép emlék még, mikor a lovasokkal, a Szüreti Nap reggelén mindig beharangoztuk, a vígasság kezdetét.”
Juráskó István igazi lelkes, közösségért tenni tudó, települését szeretõ ember volt.
Nagy ûrt hagyott maga után...
Nagyon fog hiányozni Józsa közéletébõl.
Pósán Györgyné, a Józsai Közösségi Ház korábbi vezetõje
Hazaindult
Kedves Pista Bácsi!
Hát elindultál haza, a végleges hazába! Megtörten álltam elõtted ravatalodon, megviselt halálod. Talán késõn, de most mégis elmondom neked, hogy Te voltál közösségünk egyik mozgatója. Te képeztél kapcsot a józsai õslakosok és a késõbb betelepülõk között. Te hallottál meg minden elejtett megjegyzést, Te érveltél rendíthetetlenül közös érdekeink mellett. Oly sokat tettél családodért, ismerõseidért, egyházadért, szûkebb hazádért, amit felsorolni nem tudok!
Te már akkor hittél a fejlõdésben, közösségünk megerõsödésében, amikor még alig voltunk kis templomunkban. Te már akkor mondtad, hogy építenünk kell új templomot, amikor még magam sem gondoltam tervedet megalapozottnak. De Te hittel, szorgalommal és elképzelhetetlen kitartással tettél, amit tudtál, tartottad a lángot lelkünkben, hogy valóban templomot - nagyobbat és újabbat - kell építenünk, mert hitünkkel közösségünk is nõ és be kell tudnunk fogadni minden jelentkezõt.
És Isten akaratából felépült és felszentelték Szent György templomát. Akkor már megrendült egészséged – tudtam. Határtalanul örültem, amikor láttam boldogságodat és szemed azt mondta, hogy „íme, a nagy mû”! Igen, Te olyat tettél le az Úr lábához, amit nem mindenki tud, de mégis tudtál szerény maradni, hinni, és tudtad szenvedésedet másokért ajánlani!
Búcsúzom tõled. Kísérjenek imáink utadon, és Szent György vigyázzon rád!
Viszont látásra Pista bácsi!
dr. Bedõ Zoltán
Zárásul a 2015. májusában készült interjúnk elolvasható ITT.