Bizonyára sokan szembesültek már azzal a helyzettel, hogy hazatérve a nyaralásból, gondos számításokat végezve rádöbbennek: bizony nagyon sok idõ van még hátra a nyárból. Néhány nap után a kerti munka, a tévézés, vagy a diófa alatti szieszta kezd egyhangúvá válni. A feszített iskolai napirendhez szokott gyerekek is egyre többet panaszkodnak: unatkozom, mit csináljak. Ilyenkor jön el az ideje annak, hogy túracipõt húzzunk, és felfedezõ útra induljunk lakóhelyünk környékén. Nem kell messzire mennünk, hiszen Józsa határában, Debrecen irányában, pár lépésnyire a fõúttól egy sok érdekességet rejtõ természetvédelmi területre érünk.
Itt található hazánk egyik védett természeti értéke, a földikutya rezervátum. Valószínû, hogy földikutyát nem fogunk látni, hiszen ezek az állatok a vakondhoz hasonlóan a föld alatt élnek. Fajuk a kihalás szélére sodródott, csupán néhány helyen fellelhetõk, elszigetelt populációkban, eszmei értékük 1 millió forint. Láthatjuk viszont a nyomaikat, ugyanis vakondtúráshoz hasonló kupacokba túrják a járataikból a földet a felszínre. Ha figyelünk, és szerencsénk van, láthatjuk is, hogyan emelkedik a földhalom a szemünk láttára egyre magasabbra. Éjjel-nappal „dolgoznak”, hiszen a föld alatt mindig sötét van. Láthatunk viszont egyéb állatokat, számtalan lepkét, sáskákat, gyíkokat, tücsköket. A fényképezõgép mellett érdemes vinni magunkkal egy kézinagyítót, hogy egy-egy parányi szépséget részletesen is megfigyelhessünk.
És ott vannak a mezei virágok! Most nyílik a habszegfû, a mezei iringó, a murok, a fekete nadálytõ, az útifû, a katáng, a bükköny. Más virágokat figyelhetünk meg reggel, és másokat délután. Követik a Nap járását, mindegyiknek megvan a virágzási ideje. Minden napszakban találunk valami szemet gyönyörködtetõ csodát. Ha ezek a növények a kertünket akarják meghódítani, akkor bizony nem örülünk nekik - ahogy az egyik internetes oldalon egy óvodás fogalmazta meg: a gaz olyan virág, amit senki nem szeret. Itt, a természetben szerethetjük ezt a gazdag sokféleséget, a természet szépséges virágoskertjét.
Ha elmerülünk egy kicsit a nyári rét illatában és a tücskök muzsikájában, akkor talán szeptemberben már nem közönyösen tekintünk ki az autó vagy a busz ablakán, mert tudjuk, mennyi csodát rejt ez a hely, és ennek mi is részesei voltunk. Ez igazán megéri, hogy rászánjunk egy napot a szabadságunkból!