A Debreceni Értéktár Bizottság munkáját a 2012. július 1-tõl hatályos magyar nemzeti értékekrõl és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény alapján végzi, melynek fõ célja a magyar nemzeti értékek, és ezen belül a hungarikumok összegyûjtése, védelme, támogatása és megismertetése, ezzel is erõsítve a nemzeti tudatot és gazdaságot. A törvény elfogadásával párhuzamosan országos, megyei és helyi szinten is szervezõdik az a feltáró munka, amely a magyar értékek gyûjtését, megõrzését szolgálja. A települési értéktárak - így a Debreceni Értéktár is – a nemzeti értékpiramis elsõ lépcsõfokát alkotják.
A Debreceni Értéktár a város területén fellelhetõ nemzeti értékeket tartalmazó gyûjtemény lesz. A város közigazgatási területén fellelhetõ, illetve az itt létrehozott helyi érték felvételét a Debreceni Értéktárba bárki írásban kezdeményezheti a DOKUMENTUMTÁRBAN lévõ jelentkezési lap (Debreceni Ertektarba jelentkezesi lap.doc) kitöltésével és visszaküldésével. A javaslatot postai úton vagy személyesen is be lehet nyújtani a Debreceni Mûvelõdési Központ titkárságára (4024 Debrecen, Kossuth u. 1.). A javaslatok benyújtása folyamatosan, határidõre való tekintet nélkül történik. A nyomtatvány (Debreceni Ertektarba jelentkezesi lap.doc) letölthetõ a DOKUMENTUMTÁR menüpontban.
A Debreceni Értéktár Bizottság a beérkezett javaslatok értékelését követõen dönt az Értéktárba történõ felvételrõl, vagy a felvétel elutasításáról. A település helyi jelentõséget meghaladó értékei a megyei értéktárakba, majd a Magyar Értéktárba juthatnak el. A Magyar Értéktárban nyilvántartott országos, vagy nemzetközi jelentõségû, a magyarságra jellemzõ tulajdonságával, egyediségével és minõségével a magyarság csúcsteljesítményének számító nemzeti értékekbõl a Hungarikum Bizottság választja ki a hungarikumokat, melyek a Hungarikumok Gyûjteményébe kerülnek.
A helyi értékek szakterületenkénti kategóriái a következõk:
a) agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai - beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét -, különösen a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták.
b) egészség és életmód: a tudományos és népi megelõzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdõkultúra.
c) épített környezet: a környezettudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített része, amely elsõdlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevõ környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek.
d) ipari és mûszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézmûipart, kézmûvességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és mûszergyártás, mûszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás.
e) kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népmûvészet és népi kézmûvesség, néprajz, filmmûvészet, iparmûvészet, képzõmûvészet, táncmûvészet és zenemûvészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedõ értékû mûemlékek és régészeti lelõhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek.
f) sport: a fizikai erõnlét és a szellemi teljesítõképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidõ eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerûen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életmûvek és csúcsteljesítmények.
g) természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képzõdmények vagy képzõdménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képzõdmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevõ környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek.
h) turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátóipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.
i) átfogó debreceni érték, mely az elõzõ pontokban feltüntetett területek közül egyszerre többhöz, vagy éppen egyikhez sem sorolható, vagy felülemelkedik azokon.
Debrecen, 2013. november 4.