Ritkán jut eszünkben, hogy nem csak a hõség okozta folyadékveszteségre és a hõgutára kell gondolnunk, hanem az ilyenkor aktív ízeltlábúak a szúnyogok által terjesztett parazitás megbetegedésre a bõr- és szívférgességre is. Az egyre melegebb nyaraknak köszönhetõen kb. 10 éve hazánk déli tájain is megjelentek azok a szúnyogfajok, melyek a megbetegedés kórokozóit a parazita lárvákat hordozzák, és mára az egész ország területén elterjedtek.
A bõrférgességet egy 5-15 cm hosszú, vékony fonálféregfaj (dirofilaria repens) okozza, mely kutyán és macskán kívül rókában és farkasban is elõfordul. A féreg fejlõdésében és terjesztésében a szúnyogoknak, mint köztigazdáknak van fontos szerepük, a fertõzöttség állatról állatra ugyanis közvetlenül nem terjed. A betegség elsõsorban a bõr alatti kötõszövetben kialakuló nem fájdalmas, tömött tapintatú csomókban nyilvánul meg 6-8 hónaposnál idõsebb állatokban. Az elváltozott bõrterületeken viszketegség, a bõr fokozott korpázása és szõrhullás fordulhat elõ. Gyakran elõfordul tünetmentes fertõzöttség is, ilyenkor csak vérvizsgálat során mutatható ki a féreg fiatal alakjainak (mikrofiláriák) a jelenléte. A féregfertõzöttség közegészségügyi jelentõsége nagy, hiszen a szúnyogok vérszíváskor az ember bõrébe is bejuttathatják a fertõzõ lárvákat bár a féreg lárvái emberben leggyakrabban az arc és a szemhéj bõr alatti kötõszövetébe vándorolnak ahol elakadva kifejlett féreggé válnak, de a test egyéb részein való elõfordulásuk sem ritka. Az emberi esetek a kutya, macska esetekhez hasonlóan egyre gyakrabban fordulnak elõ Magyarországon.
A szívférgességet az elõbbi féreghez hasonló, másik fonálféregfaj (dirofilaria immitis) okozza, melynek kifejlett példányai elérik a 12-30 cm hosszúságot is és a jobb szívfélben és a szívhez vezetõ nagyobb erekben élõsködnek. Szintén a szúnyogok a terjesztõi és a kutyákban, macskákban fordul elõ elsõsorban, de más ragadozókban is kimutatták. Az enyhe fertõzöttség, illetve a betegség korai szakasza nem jár egészség-romlással, vagy csak mérsékelt fáradékonyságban, lesoványodásban, továbbá alkalmankénti száraz köhögésben, orrvérzésben vagy nehézlégzésben nyilvánul meg. A tünetek késõbb súlyosbodhatnak. Esetenként a felköhögött váladék véres lehet, esetleg légzési elégtelenséget követõ hirtelen elhullás is elõfordulhat. A fertõzött szúnyog csípésétõl az az a beoltástól, a féreg kifejletté válásához 6-9 hónap kell. A felnõtt férgek akár 7 évig is élhetnek a kutyában.
Mindkét fertõzöttség terjedését a fertõzött köztigazda szúnyogok számának növekedése, a fogékony kutyák és macskák endémiás területen való mind gyakoribb utazása, a turizmus növekedése és a fertõzöttség fel nem ismerése segíti.
Mindezeket figyelembe véve nem is csoda, hogy a Józsa Kisállat Jóléti és Gyógyászati Központ dolgozói kiemelten fontosnak tartják kedvenceink felsorolt betegségektõl való védelmét. Az állatorvosok egy csepp vér levétele után pár perces laboratóriumi vizsgálattal megállapítják a fertõzöttség tényét. Amennyiben parazitalárvákkal fertõzött az állat, haladéktalanul meg kell kezdeni a gyógykezelést és fel kell világosítani a gazdát a közegészségügyi jelentõségérõl is. Mentesség esetén gondoskodni kell az állat szúnyogoktól való védelmérõl, olyan készítményeket kell alkalmazni, amelyek heteken át távol tartják a repülõ rovarokat kedvencünk testétõl. A már kialakult betegségek súlyossága nem csekély, ezért a rendelõ állatorvosai a hangsúlyt elsõsorban a védekezésre helyezik.
Egy lépéssel a csípések elõtt! Védekezzen hatékonyan a vérszívó rovarok ellen! Óriási választék a repellens hatású rovartávoltartó készítményekbõl.
A részletekrõl érdeklõdjön a Józsaparkban lévõ központunkban, vagy a központi patikánkban a 06-52-541-714 telefonszámon (Vezér Állategészségügyi Centrum, Szikes utca 6). Elõzetes idõpont egyeztetés telefonon: 52-793-963 30-2439-952.
Teljes körû állategészségügyi ellátás kisállatok részére. Szakrendeléseink: ortopédiai, neurológiai, kardiológiai, szülészeti, szemészeti, egzotikus kisállat.