Józsanat: Nehéz lehetett ezt gyermekként átélni. Mi segítette át a nehezén?
Lõrinczi Tibor: A sport volt az, ami segített, amit mindig lehetett csinálni, ami mindig átlendített a nehezén. 14 évesen még elõttem állt az élet, tudtam, hogy nem szabad feladnom, folytatnom kell. Érezni, érzek mindent, csak mozgatni nem tudom a lábaimat. 13 éve dolgozom egy multinacionális cég biztonsági szolgálatánál. Mivel irodai munkát végzek, a kerekesszék nem akadályoz a munkámban.
Józsanet: Milyen sportágakban próbálta ki eddig magát?
Lõrinczi Tibor: Gyerekként dzsúdóztam hét évig, majd mikor kerekes székbe kerültem, több mindent kipróbáltam. Úsztam, tollaslabdáztam, kosárlabdáztam, kipróbáltam a sportlövészetet is. A lövészet öt évig az életem fontos része volt, nagyon szerettem. Csak sajnos ez egy elég költséges sportág, és mivel mindent magamnak kellett finanszíroznom (pisztoly, lõszer, nevezések, versenyhelyszínekre a kiutazás), sajnos ezt nem tudtam tovább folytatni. Pedig ebben a sportágban már komoly sikereim voltak. Többször voltam Magyar Bajnokságban helyezett, a Francia Világkupán pedig második voltam.
Józsanet: Ezután jött a tollaslabda?
Lõrinczi Tibor: Már a lövészet mellett elkezdtem tollaslabdázni. Mátyus Tibor és Borbély Sándor a két tollaslabdaedzõm, õk edzenek engem heti 5-6 alkalommal.
Józsanet: Hogy néz ki egy tollaslabda verseny kerekesszékben?
Lõrinczi Tibor: A tollaslabdát egy speciális székben játsszuk, mely nagyon gyors irányváltoztatásokra képes és ha hátrahajlok, akkor sem borul fel, mert kitámasztó kerekei vannak. A versenyek elõtt orvosi vizsgálaton sorolják be a versenyzõket a különbözõ kategóriákba.
Józsanet: Milyen eredményeket ért el eddig ebben a sportágban?
Lõrinczi Tibor: A Hajdúgabona Nemzetközi Nagydíjon, kategóriámban elsõ helyezést szereztem. Ez után szerettem volna magamat külföldön is kipróbálni. Volt egy tollaslabda Paraeurópa Bajnokság. Itt három mérkõzésem volt egyéniben, melybõl egyet megnyertem, kettõt elveszítettem. Nagyon sokat ad egy-egy ilyen kint lét, mert rengeteget lehet belõle tanulni. Amit lát és tapasztal az ember, az megfizethetetlen. Magyarországon én vagyok az elsõ, aki para tollaslabda bajnokságon elindult külföldön. A következõ Európa bajnokságon mindenképp szeretnék a legjobb nyolcban benne lenni.
Józsanet: Gondolom azért a tollaslabdázás sem egy olcsó sport, ha versenyzik az ember...
Lõrinczi Tibor: Sajnos a költségek itt sem egyszerûek. Egy speciális szék, mely a sportoláshoz kell, 500-600.000 Ft-tól kezdõdik. A székem sajnos a verseny elõtt csak két héttel a verseny elõtt érkezett meg, ami nagy hátrány volt.
Józsanet: A családja támogatja a sportszeretetét?
Lõrinczi Tibor: Igen, maximálisan mellettem állnak. Feleségemre tizenhárom éve számíthatok mindenben. Tizenegy éves fiam és kilenc éves kislányom szintén tollaslabdázik. Mindemellett szeretném megköszönni támogatóim segítségét is: Cool-Sat Klimacentrum, Józsa Tüzép, Huszti Húsbolt, Póker Trófea, Molnár Mihály.